Bizalmas Értesítések 1930. július-december

1930-10-27 [1475]

• - - §" M.o s z.kjra, októBer^*^ a sz#viet~ kormánynak'az anti-<lumpingban resztvevő államokkal szemben hozott elleniniézked^eivei, közli ezeknek az.intézkedéseknek Rosengolz helyettes kereskedelmi népbiztos által kidolgozott indokolásait. * <">H.ÖUO.LULL _ " KiíeJÍ

1

*; iiogy a. burzsoá-saitó kezdeményezésére igyekeznek" • egyes-nyugati üraza^kban az utóbbi hónapokban megerőáöttJtt--szoviÍV-e

X

portr

a visszavezetni a gazdasági valsag kiélesedését. A"válságnak az okai azonban sokkal melyebben"gyokereznek: a kapitalista t ársadalmi^erendezkedésben*--IÖőszalcünként voltai ilyen válságok a hátopru előtt is, de akkor senki sem akart ellenük a behozatal korlátozásával védekezni. Még nemrégiben is épen ellenkeJ ' r\ . .Stsovjntoroszország gabona-exportja alig 1/3 részét teszi ki a cari OroBZországenak, amelyet pedig akkor mindenki legálisnak tekintett ós " isenki sem txltakozott ellene, míg most viszont a csekély szövietkivitellel a EÍlESÍkPHftiii?S??M

elyez

!?^ * h

£toru utai az orSsz termelésnek nem ™it kaposnlata a külföldi fogyasztással és helyét lassan betöltötték más agrárállamok, amelyeknek export-térhódítás a ellen szinten nem emelt kifogást senki. Mikor azonban a szoviet kezdte, szerény mórtékben, visszahódítani pozícióját, mindenki ugy támad rá. mintha bűnt akarna elkövetni a világgazdaság ellaní tóU . , léo^v a l^Hl® ^ is az

;

0r

?

3

? ö^cport megindulásával kezdődött, hanem már 1920-ban. A világpiacon az árakat a kereslel és a kimÜat tor-' Vénye szabályozza, ebből a szempontból pedig nagyobb befolvsát OTakorol Kanada Argsntina, az Egyesült Allamok/Ausztráíials JggoszláliaTslMéténél Sotta?' nagyobb mennyiségű gabpnkivitele. Az oro«x ejabona eltiltása a vílág-piacról aligha fogja az áremelkedést szólalni. Érdekes, hogy a gabonaárak hqnyatlasanak okait a feolsevizmussal igazán nem vádolható amerikai Egyesült Államok nem a szöviet-axportban keresik, hanem a következőkkel magyarázzák: l./a világ gabona te rmalS se ro* hámos an emelkedett, 2,/ egyes államokban a fogyasztás fejadagját igyekeznek leszorítani, 3./ a pénzügyi és gazdasági depresszió, amely világjellegpt «ltött, nemcsak a gabona, hanem minden áru árát lenyomta. A nyugati szaklapok véleménye szerint sem a szovjet nyomja le a gabonaárakat, nanem inkább a dunai államok ^ mort hiszen Oroszország annak ellenére, hogy a közvetítőket lehetőség szerint kikapcsolja és igy kisebb költséggel dolgozik, mégis magasabb árakat számit, mint például Románia. A dunai államok azok, amelyek önköltségen alul árusítják a gabonát ós igy inkább ők az okai annak a dumpingnak, amelyet a szovjetnek akarnak, terhére róni ' Az orosz exportellenes küzdelem egyáltalán ne*m alkalmas arra. hogy könnyítsen a nyugati államok gazdasági depresszióján, amelynek fő okai az ipari túltermelés es az alacsony munkabérek. Ezeket a bajokat pedig még csak fokozni fogja, ha Oroszország válaszul gabonaoxportjának betiltására vagy csökkentésére elzárja piacait a külföldi ipari produktumok elöl, hlszen a nyugati országok egye3 ipari ágai főként szovjetrendelésre dolgoznak és ennek besz üntetése egész iparvállalatokat fog tönkretenni és csak növelni fogja a munkanélküliséget. Persze a szovjetellenes küzdelem mozgatói épen azok az országok, amelyeknek nincs gazdasági kapcsolatuk Oroszországgal és igy el len rendszabályainkat aránylag kevésbé sinylik meg. Nem is a gazdasági válság enyhítése a céliuk. hanem politikai szempontok vezetik* háborút akarnak szítani a szovjet ellen* A szovjet ellenségei, minthogy katonai beavatkozással nem tudnak célt érni, most ilyen fegyverekkel próbálkoznak. Épen ezért nem elégedhetünk meg a puszta tiltakozással, amely céltalan. Megfelelő** ellenrendszabályokkal Kell védekeznünk a mesterséges Jrrrlátok ellen. Ez a rendeltetése a népbiztosság jelen rendeletének. /MTI/