Bizalmas Értesítések 1930. január-június

1930-04-07 [1474]

§ 0 r o s h á z a, április 7. Az ország) s függetlenségi Kossuth-párt ma délután két érakor zászlóbontó r^ixv áios politikai gyűlést tartó't Orosházán a függetlenségi és 4c-as kör nagytermében. A gyűlést dr, Mítlasovszky János főszerkesztő a párt orosházi elnöke nyitott a'meg. Üdvözölte a megjelent országos peli tikusokat, Rupert Rezső, a párt országos elnökét, ftagy Vinoét, a párt ügyvezető elnökét és Búza Barnát; majd felkérte Rupert Rezsőt beszéde megtartására. Rupert Rezső panasokádik, hogy nem bízzák a népre a nemzet megmentését, mert politikailag éretlennek tartják. Pedig ez, a nép már 1848-baamegmutatta, hogy egyedül csak ő képes megmenteni a hazát. A hazát megmenteni nemcsak kötelesség, hanem jog is. Akik ezt a jogot megvonjak tőlünk, csak szolgálják azt a magyar átkot, amely szazadokon keresztül átkozott kezekkel intézte az ország sorsát. Az intézők lélekben idegenek voltak még akkor is

r ha a nemzet testéből sarjadtak. Ezeréven át mindig idegen érdekek miatt vittek vágóhídra a nemzet fiait, s mégis él a magtár. Micsoda hatalmas erő lehet ebben a nemzetben. Ka csupa Kossuth Lajosok vezették vóina, a magvár: . ma Európa leghatalmasabb népe lenne. Most elpusztult az • ország kétharmada, de mégis folytatódik a régi módszer, a régi átok* De eljön a feleszmélés órája, mikor már nem lehet többe Krisztus szent nevével gyűlöletre izgatni, s a haza nevét ::em lehet többé cégérül hasznffni. Eljött a pillanat, amikor vissza* kell térnünk Kossuthtoz, aki azért Volt oly igen nagyon nagy, mert meg akarta engedni a magyar népnek, hogy megmenthesse a hazát! Ennek első eszköze: a parlamentarizmus! Ez az idegen szó a titka mindennek: népképviseletet és felelős kormányzatot ' jelent. Ezt mondja Kossuth, ki leborult a nemzet nagysága előtt, s ma minden kis cingár, kinek lelke és agya is cingár, azt kívánja a nemzett"! hogy a nemzet boruljon lc vz őelőtte, /Közbekiáltások: Le az arisztokratákkal!/ Majd az arisztokráqia régi bűneiről,idegennyelvűségéről beszél és azt kívánja hogy az'országnak legyen szabad akarata, s ne legyenek urai csak vezetői. Olyan vezetőket kíván, mint Kossuth volt, aki nemcsak a népet mentette meg, ha-nem az intelligenciát is, pedig a népnek minden oka megvolt a gyűlöletre a nemességgel szemben, mely Dózsa György óta sanyargatta és kínozta őt. Az uriosztálynak ma. is csak egy menekvése van: Vis sz ámenek ülni a nép közé. hogy az megszeresse és hasznosságáért becsülje. Ehhez azonban csak a. fiszta parlamentarizmus utján juthatunk el az általános titkos választójogon keresztül, de még ezzel is csak ugy, ha.- a választ ások sorsát is a nép irányítja. A nép önkormányzati szerveivel lássa el a választás előtti és utáni teendőket, A választások idején a polgárság adja a rendfenntartó polgárőrséget és ez tartsa távol a hivatalos rendfenntartó szegeket: a rendőrséget, csendőrséget és katonaságot, amelyek politikai érintatlenségót fenn kell tartani ós nem szabad megengedni, hogy a lakosság ellenzéki pár tállá su rétegei érdemetlenül .. gyí' 1 ö 1 j é k ő ke t, *' /folytatása következik/...