Bizalmas Értesítések 1927. január-szeptember

1927-02-03 [1471]

Bizalmas értesítése k. 1927.február 3. 1 szám. L,. A/-/ Prága, február 3./Magyar Távirati Iroda./A Tribuna Rómábol^keltezett vezércikkben foglalkozik Bethlen István grof miniszterelnök római^utazásával. A cikk szerint Bethlen a legszívesebben rögtön a választások után ment volna el Rómába, de római diplomáciai körökben ugy tudják, hogy Mussolini megüzente Budapestre,hogy Bethlen u£ját először megfelelően készítsék elő,Mussolini bizonyára nem akarta a látogatást ^ol^jjídőben elfogadni, midőn a kommentárok azt a politikai bizonytalanság egyik tényezőjének minősítették és amidőn abban a nernzetközi nyilvánosság tisztán politikai ügyet látott, Mussolini bizonyára védekezni akart ama felfogás ellen, hogy részt akar venni a magyar kiralykérdés megoldásában és gyengíteni akarta azt a kedvezőtlen benyomást,^ amelyet a látogatás hire Belgrádban keltett .Ezzel magyarázható az is, hogy a királykérdés megoldásáról szóló híreket magában Budapesten cáfolták meg. A nyugtalanságot okozó második kérdés a fiumei kikötő kérdése. Olaszország, hogy használatlan kikötőjét felélessze, szívesen adna monopóliumot a magyar, kivitelnek Fiume számára. Jugoszlávia nélkül azonban ^ezt a kérdést .megoldani nem lehet. Rómában tehát a Jugoszláviához való magyar és olasz viszony rendezéséről is szó lesz, ami az olasz-albán szerződés publikálása után mindenesetre kemény dió,még ha Magyarország oly kiváló balkáni 'szakértőt küld is követéül/mint amilyen Hory." Bethlen római utjának árpolitikai jelentőségtől való mentesítésére szolgál Klebeisberg Kuné gróf miniszter kulturakciója is, aki Rómában magyar kollégiumot szándékozik létesíteni. Ez a kollégium a politikai propaganda eszköze lesz, de magábanvéve a politikához nem elégséges. A magyarok eddigi politikájukkal elszigetelték magukat és az ügyes Bethlen szeretne kiszabadulni ebből az elszigeteltségből. Hogy ez neki nem fog sikerülni anélkül, hogy tekintetbe venné a nemzetközi helyzetet és különösen Magyarország szomszédait, arról mind ő, mind pedig Klebelsberg Rómában meg fog győződni. § R ó m a , február 3. /Magyar Távirati Iroda./ A G-iornale d» Itália szerencsétlen agyban fogamzott ballon d'essaynek nevezi azt a belgrádi hírt,hogy^Bethlen István gróf Mussolinivei közölte volna,hogy Fiumét azzal a feltétellel elfogadja magyar kikötőnek,ha Fiumét a népszövetség égisze alatt szabad-várossá nyilvánítják. § R c m a , február 3,/Magyar Távirati Iroda./ A G-iornale d,'Itália "Burgenlandig véres események magyar verzióban" cimmel névtelenjeikkel" magyar személyiséggel folytatott beszélgetést közöl.Ez a beszélgetés szószerinti szövege a •. v£l,-én küldött MTI-táviratnak, ^^tk^cvf W i e r , 2,Februar. /Ung.Tol.-Korr

.-Bureau./ Der Vizekanzler als Justizminister &at in Beantwortung einer sozialdemokratischen Anfrage erklaert, dass er den Boschluss des Oborlandosgerichtos in Graz, den von dem Budapester Strafgericht wegen Mordes und Raubes verfolgten Franz Bandl nicht auszuliefern, bestaetigt habe^in der Srwaogung, dass der Beschuldigte nach dem Auslief erungs«.

,. '• ./die strafbare Handlung im Mai und Juni 1919 im Zuge einer Aktion zur Niederschlagung der gogonrevolutionaeron Bewegung und zum Zwecke begangen habe j dl 3 Herrschaft der Raeterogierung zu sichern. Die Straftaten verfolgten daher zweifellos einen politischen Zweck und es lioss sich auch nicht sagen, dass sie etwa im Sinne des Artikels 3 des Aislieferungsvertrages mit der Schweiz vom 10. Maerz 1896, der in solchen Fragen herangezogen werden pf.eg vorwiegend den Charakter eines gemeinen Verbrechens aufweis ai, , . ^RSÄSS^ELTAR