Bizalmas Értesítések 1927. január-szeptember

1927-01-17 [1471]

Bizalmas értesitések. 1927.január 17. száci>

. § Bukarest, január 17. & Dimineata illetékes forrástol vett értesülés alapján megcáfolja a budapesti lapokban a kisantant ertekezletének küszöbön álló összehívásáról megjelent híreket< Semmiféle olyan uj tény nem merült fel, amely uj értekezletet tenne szükségessé . § P á r i s , január 17, /Magyar Távirati Iroda,/ A Quotidien szerint^Budapest és Róma között az intrika tfcvább folyik* A lap szerint elÖ'készitik Albrecht főherceg és G-iovanna hercegné házasságát

i és azon fáradoznak^ hogy ebbe a megoldásba Zita királyné is bele. egyezzék.. Mussolini a Quotidien szerint nagy anyagi előnyöket helyez kilátásba* § Be 1 g r'a d , január 17. /Magyar Távirati Iroda/ Á Vreme tegnapi számában "Viszonyunk Magyarországgal" cimcn a következő tartalmú cikk jelont meg: A Budapesti Hírlap néhány nappal ezelőtt cikkor' közölt,amely a mai viszonyok között különösebb figyelmei: igényel. A cikk fölcmliti a magyar politika jugoszláv orientációjának feltételeit és kifejti, hogy a barátsági ^zerződés megkötésének és általában Magyarországgá Jugoszlávia ' együttműködésnek előfeltétele a trianoni szerződés roviziója. <e< Jóllehet - irja a Vreme - a nevezett lapnak a magyar kormánnyal való összeköttetései ismeretesek, maga az a tény, hogy a cikk aláirassal jelent meg, azt mutatja, hogy maga a szerkesztőség nem akart vele teljesen szolidaritást vállalni. Mindamellett az ilyen kijelentések bizonyos mértékben csodálkozást keltenek a Magyarországgal határos^állam közvéleményében. Nem kell különösen rámutatnunk • közvéleményünkre, melyhez nemrégiben Horthy Miklós kormányzó a közeledésre való felhivást intézte, amelyet nálunk igen j-ól fogadtak és nem kell különösen rámutatnunk Magyarország eddig folytatott^politikájára,amelyből az összes szomszédokkal szemben/ -viszony felé való törckedésre lehetett következtetni. Ezért nincs okunk hinni, hogy ezok 8 kijelentések, amelyeket épen akkor intéztek Magyarország szomszédaihoz, amikor máj kezdtek bizni a magyar politika kiegyensúlyozottabb orientációjában, hivatalos forrsából erednél; és bizonyos destruktiv tendenciával birnak. De ha ez lenne a : . hozzánk való közeledés vételára - amit azonban nem akarunk foltét élezni -/ _ akkor mi csak azt mondhatjuk, hogy a Magyarországhoz való politikai közeledés és a vele való kulturális és gazdasági együttműködés^eszméje még nem elég érett arra, hogy valamelyes gyakorlati ...redmonyo-^ kot hozhasson létre. Eltekintve a jövő tervektől, amelyeknek megvalósítása az őszinte politikai közeledés által lehetségessé válnék, a Magyarországgal való jóviszony helyreállítása közös érdek és elsősorban Magyarországnak lenne hasznára. Kétségtelen, hogy^ez a mi \. érdekünk is,, de magától értetődik,, hogy amiden a közeledés iniciativajat megragadtuk,' egy pillanatra sem tévesztettük szem elől, hogy a kisantant államait összefűző szörzodésekjkazépeurópai és balkáni biztonsagunk alapköveit képezik,•ugy reánk, mint szövetségeseinkre, Csehországra és Romániára nézve is* Magyarországgal való megegyezésünk tehát csak abban az esetben lenne hasznos, ha ez kiegészítené a kisantant államai között már fennálló összhangot.. - „ •