Bizalmas Értesítések 1926. július-december
1926-07-06 [1470]
ta r i s, junus t>.y . §//Magyar TávTratiTr'oda/ A Gauloisban Vicocite de Buichen hosszabb cikket közölt " Ausztria és Németország" cinnel. A cikkben többi uözö.tt Magyarországot 'is megemliti, SchussI^ tanár adataira hivatkozva, vjlagyarország - irja - uralkodni akart és igája alá akarta hajtani a szomszédos nemzetieket. Ez rettenetes bosszúvágyat váltott ki az • utóbbiakból és véres küzdelmeket készitett elő, mert a végletekig clkese ritette a szlávokat. Kitűnő politikai érzékével előre látta ezt Ferenc Ferdinánd, akinek az volt a terve, hogy átalakitja Ausztriát. Ferano Ferdinánd Magyarország : ' " ' ' gyarapodását a Habs»burg-uralom halálának tekintette. Poroszország túlsúlyát kedvezőtlennek tartotta mind Németországra, mintt a monarchiára nézve. Ferenc Ferdinánd a monarchia föderálizálását tűzte ki céljául. Ez volt Schussler szerint a tizon^ kettedik óra arra, hogy a délszláv kéráést Habsburgi értelemben *\ fcldják meg$ 1914 nyarán Konopislban,. Ferenc Ferdinánd'és II .Vilmos csá szár találkozása alkalmával/ Ferenc Ferdinánd - de Guichen szerin még határozottabban fejtette ki föderálista eszméit. Fellázad a magyarok ellen és egyenesen felszőlitja II.Vilmost, feogy gyakoroljon nyomást Magyarországra abban az irányban, hogy enyhitse a szlávokra és a románokra nehezedő gyűlöletes uralmát. K 0 nopistutá:i kevéssel Ferenc í'erdinán* meghalt. Amint Grey mondotta: A világ kétségtelenül sohasem fogja megtudni, hogy mi rejlett Ferenc Ferdinánd meggyilkolása mögött. F7*éj 2j § Paris, július 6. /Magyar Távirati Iroda/ A^IIumanité irja: Juliuo I2re'n Lesdődik meg Budapesten • \ annak a bünpörnek fötárgyalása, amelyben 58 harcos forradalmár a vádlott. A vádlottak között van Rákosi és Weinberger, akik csupán a nemzetközig kommunista párt erőteljes közbelépésének és a nemzetközi munkásság fáradhatatlan tiltakozásának köszönhetik, hogy megmenekültek a haditörvényszék Ítélete elől. A0t * .. '.\ két csoportra oszlanak. Az egyik hez tartoznál: Rákosi és a kommunista párt vezérei, a másikhoz Vági es a .jsociálista munkáspárt vezérei, akik nem tartoznak a nemzetközi kommunistákhoz. A Magyar kormány két colt követ; egyrészt meg akarja semuisiteni a kommunista pártot, másreszt ki akarja végezni a szocialista munkáspártot, amely elkövette azt a megbocsáthatatlan bünt, hogy harcja Szállt a szociáldemokrata , párttal. Dacára annak, hogy elvtársai gol&úri törvényszék elé kerüjhnek, mégis életükről van sző, ^mort ráih azonosak azokkal, akik Kun ^XB. kormányának bukása utan szántaian hal.-ljitéletet hoztak. Ezt a port élénk figyelemmel fögja kiserni az egész világ munkássága. A kommunisták és a vilgg proletariátusa védelmükbe fogják venni az 58 vádlottat és ugy mint tavaly, most is meg- _ mentik őket, - de ezúttal végleg. A-most meginduló harc nemcsak emberi éíetéjk megmentésére, hanem Horthy gyalázatos kormányának és beigazolt' tárnom tójának: a szociáldemokrata pártnak végleges letöré sere ^irányul. _ _ _ _ i <Á forradalmárok , . CRSZÁC03 L"''V, . Wie r K szekció London , 5.Juli. /üng.Tel.-Korr.-Bureau./ )der diplomatische Korrespondent das Daily ^elegraph erfaehrt, dürfte die G-enfer Juszt-_\f faere zu diplomatischen Komplikat ionén oder zu einer Beschwerdo anlaesslich der naechsten Völkerbundvcrsammlung führen. In Budapest ist man höchst entta&scht darüher, daos die Schweiz Juszt nicht auggefolgt hat, da das Attentat auf exterritotialem Boden verübt worden war, und sorait rechtsgemaess/í. • schweizerische* Jurisdiktio n/. v 3s hostfiht der Verdacht, dass sich Bern du-Tch Paris beeinflussen liess und paris ist Bethlen gegenüber feindlich gesinnt. Ferner heklagen sich dio Ungarn darüher, dass ein Mitgliod der Budapester französischen G-esandtschaft zu G-unsten Jusztjy interveniertc und sogar die Kaution für ihn "bei dér schweizerischen Behörden crlegt hat. Juszt war früher der 3udapeéter Angestellte einer franzö.iischen Firma. Bs wird eine Vorstellung zwischen Budapest,Bern und Paris errfartet. /fa ellt. /nicht unter die - - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR <T) K. szekció . S
