Bizalmas Értesítések 1926. február
1926-02-20 [1468]
W i e n, 20. Február /Ung.Tel,Korr .Bureau/ Die Wiener Nenesten . Nachrichten briogt ala einzigeB Blatt die Meldung,dass man wieder 7or ^iner Uuterbrechu g der Österreichioch-ungarischen Verhandlungen steho. Iusbesondere mache die Haltung der Un 0 arn in der Mehlzollfragegrcsse Schwierigkeiten und auch auf dem. "obiote der Einfuhr von Agrarprcdukton aus ungarn und hinsichtlich der Erloichterungen der Ausfuhr österrfcichischer Industrieartikel nach Ungarn werde kein ausreichendeB Entgegenkommen bewiesen.So habén die ungarischen Unterhaendler bezueglioh der Behandlung österreichischerXix Blciprodukte ,Lederwaren,Koufektionsartikel und Brzeugnisae der ristcrreichischen Motorindustrie bis jetzt noch keine annehmbaren Vorachlaego genacht.Das Blatt kommt zu der Schlussfolgjrung,ea sei sehr fraglich,ob die Verhandlungen weitergeführt und cb aie nicht eine neuerliche Unterbrechung axiacdtk erleiden werdeni •JÍ: ' ' /ó. t.. • W:MWi . " ; j /-/ P r á g a , február 19. /Magyar Távirati Iroda/ A képviselőház mai ülésén Stepanek tót agrárpérti beszédének ama részében, ahol Burc'pa veszélyének mondotta a degenerált magyar nemességet, kijelentette még, hogy e nemesség nem látja, hogy csak felfujt hólyag, amelyet természetesen ki kell pukkasztani, mert amig levegő van benne, addig hamisít; először csak tudományt, vallást hamisít, azután pénzt és végül ki tudja, hogy mit. Kallna német nemzeti a Stundevai foglalkozó beszédéten kijelentette, hogy annak főszerkesztője Békessy, jellemtelen aljas.fráter, revolverzsurnaliszta, Jellemző y a cseh sajtókampányra, hogy ilyen emberekkel állt össze, Itysliveo bestédében többek között ezeket mondotta: He Wlndiachgraetz tényleg hazáján akart volna segiteni, megtehette volna , hog y vagyonát áldozta volna fel a haza oltárára, de természetesen'. . Dank'c • harnisi as módszerének kizárásával. Jellemző a magyar élet mentalitására, hogy az 1848-as Windischgraetz unokáját Magyarországon, a nemzeti ügy megmentőjének fogadják el. Magyar szaga van annak is, hogy TJIOÜI grófról, aki az an.,ol-terök konfliktusban a népszövetség bizalmi • emu. m volt, kiderült, i hogy benne volt a frankafférban. Apponyi is sietett a bankóh-jaisi oók védelmére kelni, mindenért a trianoni békét okolva, és n -m lattá, ho^y ez nem más, mintha egy közönséges "olvaj/ lopásáért a büntető! örvény'rönyvet tenné felelőssé. A f rankimműsitók közt sok nem magyar nevü emb-T van. Ez a renegátság káros következményeire mutat ré. Aki nemzetéhez'hűtlen lesz, elveszti m ga alél az egész erkölcsi alacott>eszéde végén felszólátotta a katolikus magyarságot, vesse le magár"cTaz Apponyiakat, a grd,fi csőcseléket. Benes beszéde nem felelet az Apponyiaknak, Telekieknek, Bethleneknek, betyárokra rá kéli förmedni. /Taps a oseh és tőt néppárton,/ Stivin caeh szociáldemokrata Apponyinak a Fester Lloydban Benes elmére irt cikkére válaszolva hangsúlyozza, hogy Apponyi cikkére mindenekfelett a legjobb választ Tuka és Uyslivec beszéde adják, amelyek ki-^ fogásolják, hogy Benes keztyüe kézzel bánik a magyar botránnyal. Beszédét ezzel végezte; Nem nagyon csodálatos a magyar demokrácia fejletlensége, 3z a magyar nép alacsony kulturnivójávai függ össze, Spanyolország és Oroszország után Magyarország mutat fel a legtöbb analfabétát, A magyar* rezsim terrorjának arcátlansága ellen a cseh szociáldemokráciának kötelessége kíméletlenül továbbharcolni.