Bizalmas Értesítések 1926. február

1926-02-04 [1468]

_ . 1 I sJ, § P a r i s . flabruár 4, /Magyar """ávirati Iroda,/ Gautier folytatja tegnapi cikksorozatát a Homme Libreben. Az egész hivatalos világ - irja - tudott a dologról ami nem jelenti azt, hogy egyúttal helyeselte azt;^ de Magyarország jelenlegi politikai társadalmi és erkölcsi helyzetében senki sem tudta rosszalni, még kevésbé megakadályozni. Bethlen István gróf is tudott róla. Tanácsolta, hogy várjanak. Átértette a dolog súlyosságát és időt akart nyorni, de nem merte keresztülhúzni számadásaikat, Gautier különösen furcsának tartja Teloki Pál gróf magata rtását és röviden ismerteti szerepét a Mossul-bizottságban. C az - irja aki elvben felállott, hogy igazságot és jogot hirdessen olyan lesújtó fensobbséggel, amilyent a világ nem látott amióta Mózes megjelent a Sinai-hegyen. Teleki gróf még mindig a térképintézet vezetője. Elfogadom - irja Gautier - barátainak jámbor feleletét, hogy az ügyről nem^tudott, de ha igaz, az ő incidense még mulatságosabb, A genfi személyek inkább melankóliát terjesztenek. Ha Teleki Pal gróf ott újra megjelenik, kacagásra fog alkalmat adni. Immár akad a 0

enfi tó partján egy vidám személyiség. Gautiqr ezután hosszasan tárgyalja Kun Béla forradalmát és oz utána követ; ező zsidóüldözéseket. Tószegi, Somogyi-Bacsó gyilkosságát és a csongr di balt ismerteti és felemiiti, hogy a gyilkosok ismeretesek, az egyikJközülök még most is Somogyi órájával jár Budapesten. Ezek a jelenségek^Magyarprszág társadalmi és politikai helyzetéből következnek, ^de a népet nem szabad összetéveszteni a vezetőkkel."A magyar nagyon derék nép. A puszta parasztjának megvan a francia paraszt minden képessége. Mindketten csodálatraméltóan harcoltak a nagyháboruban. Ferenc József hadseregében legkülönbek a magyarok és a tiroliak voltak. Meg kell emelni kalapunkat azok előtt, akik derekasan védekeztek . és rossz sorsukban feléjük ki kell nyújtani kezünket." Gautier nem tartja azonban védelmezhetőnek a zsentr$-osztály könnyelmű és pretenciózus magatartását. A háború és a forradalmak, a vérfürdők Magyarországot állandó lázas^állapotba ejtették. "Sebek, csonkitások - irja - hisztérikus vonaglások,,. Magyarországnak mindezeken át kellett mennie. Ezeknek az egymásra következő fájdalmas eseményeknek ennél a túlérzékeny LS vibráló népnél szokatlan visszahatásokat kellett hogy előidézzenek. " Az emberek ugyan nem vesztették el józanságukat, de nem mernek beszélnie , "A szolidaritásnak milyen szálai fűzik össze a legnagyobbtól a legkisebbig mindenkit, aki a magyar forradalmat vcrbefojtotta? az ellenforradalxamnak minden szereplője büntetlen." A cikkét igy fejezi be: Az exaltációnak és őrületnek ebben a levegőjében az elvesztett hegemónia miatti hazafias sirám visszhangzik. Egy orkán mit mondok, három ork'n pusztitotta végig a földet, a leteket és sziveket, összesodorva érdemnek és hibának, bűnnek és bünhődésnek, jónak és rossznak^fogalmat. A társadalmi osztály minden rétegét szolidaritás fűzi össze és liogy a .jelen realitásainak hagymázait előzzék, i r^váns utópiájának részegségébe menekülnek. Senki sem bünós, miután mindenki az.