Bizalmas Értesítések 1925. július-december

1925-09-22 [1466]

§ Bukarest, szeptember . 21, A -"imineata ti Magyar ^csendőrök garázdálkodása. Román területen agyonlőttek három Embert és ötöt megsebesítettek" címen feltűnő' helyen az alábbi kolozsvári keltezésű hirt közli: A hatéságokat értesítették, hogy két magyar csendőr a biharmegyei határszélen román területen súlyos incidenst provokált. A határtól harminc kilométerre lévő Magyarapáti községből két fegyveres • magyar csendőr éjnek idején behatolt a román területen lévő Cerespus /?/ községbe és számos barbár cselekmébyt követett el. Több ides embert borzalmasan megvertek. Néhány asszonyt férjeik szemeláttára házaikban meggyötörtek, három naucfeJE embert meggyilkoltak és ötöt megsebesítettek. Hivatalos jelentések szerint a két esendő* reggel vittel: vissza ugyancsak magyar esendőről-, akik a mészárlás folytatását megakadályozták. A román hatóságok értesítették a magyar kormányt e barbárságokról,/MTI./ §Bu karest , szeptember 21. A Dimineata budapesti távi< |#%tot közöl e-zel a címmel: Tendenciózus híresztelések a Magyarország elleni francia-román szövetségről. A félhivatalos magyar sajtó a hirt fentartással cárolja. A lap ezután közli a Pester Lloyd cikkét,^ amelyhez a következő negjegyzést fazi: A Pester Lloyd párisi levelező jenek ^ezt a táviratát megnyugtatónak mondja.és meg van győződve róla, hogy Románia és Franciaország közt nincs szerződés. Mindazonáltal felhívja^a magyar diplomáciát, hogy legyen résen, mert egy ily szerződés megvalósítása nem kizárt dolog. /MTI/ §Bukarest , szeptember. 21. G-enfi jelentés szerint az erdélyi magyar egyházak képviselői, akik a nemzetek szövetségéhez benyújtották az Anghelescu-féle magánoktatási javaslat elleni petíciót, névszerint Balog András kanonok státusi referens és dr. Balog / rtur nyugalmazott egyetemi tanár> megjelentek Genfben Luca külügyminiszter előtt. Hangsúlyozták, hogy a petíciót a kormány ne tekintse ellenséges'cseleke. detnek, mert annak benyújtására az egyházak azért voltak kényszerülve,'. • .• ..• minthogy a kormánynál nem tudtak semmiféle enyhítést elérni.^ A küldöttség egyik tagja Lucánál tett látogatásról'közölte, hogy a külügyminiszter sajnálatát fejezte ki, hogy csak most keresték fel, holo t tudomása szerint már régebben G-enfben időznek. Hangsúlyozni kívánja, hogy bármikor kívánnak hozzámenni, nála mindig nyilt ajtóra találnak. A benyújtott petíció kérdésében kijelentette, hogy a^kormánynak nincs oka félni semmiféle peticiótól. A kormány nem kívánja sérteni a magyar kisebbséget semmi tekintetben, nem azért, mert a párisi szerződést aláirta, hanem egyszerűen azért, mert ezt. saját érdeke követeli, őszintén meg kell vallania, hogy nincsenek mindig tisztában a magyarok lojalitásával. , pedig semmi egyebet nem követelnek és ha a lojalitásról meggyőződnek, a kormányban megvan minden hajlandóság a megértésre és minden }Lahetö könnyítés megadására. Ke higyjék, mondotta a miniszter, hogy mi & magyarokat ki akarjuk vetkőztetni nemzetiségükből, iíyen feladatra vállalkozni őrültség lenne. A hatalmas német nemzetnek sem sikerült a kicsinylengyelséget elnemzetietleniteni, hogyan vállalkozhatnánk mi akkor erre a több mint másfél milliós romániai magyarsággal szemben. Ismét csak a lojalitást kell hangsúlyoznom. Nem akarok konkrét esetre hivatkozni, de mégis _mit gondolnak az uraksa, helyes volt-e ez a genfi ut? Amikorra küldöttség tagjai közbevetették, hogy Bukarestben nem akarták az egyházakat meghallgatni, a külügyminiszter így válaszolt: Higyjék el, Bukarest^közelebb van Önökhöz,mint Genf és Bukarestben mindig többet tudnak elérni, mintha Nemzetek^Szövetségénél. A» küldöttség tagjai az egy óra hosszat tartó beszélgetésből azt a meggyőződést szerezték, hogy a külügyminiszter előtt.teljesen ismeretlenek azok a veszélyek, amiket a magánoktatási törvény javslat a magyar iskolákra jelent. A miniszter ismételten hangoztatta, hogy a kormány nem akarja a magyarságot elnyomni, megengedi azonban, hogy egyes túlbuzgó alsórendű közegek n m járnak el a kellő szempontok R7.firint. A/fTT/