Bizalmas Értesítések 1925. július-december

1925-09-12 [1466]

/-/ P r a g • ll.September./Ung.Tel.-Korr.-Bureau./Die Vrager Presse .schreibt im Leitartikel unter dem Titel nDaa Schulwesen hűben und drubenn aus Budapest unter andérem folgendes: Über die von der ungarischen Begierung tatsaechlich verfclgte Schulpolitik gegentlbe,r den Minoritáé ten gibt difi vor kurzem ve röf fentlichte offizielle Statietik der Hauptstadt Budapest merkwürdige Aufschlüsse.Dieser amtlichen Übersicht zufolge lebten im Jahre 1920 in Budapest 6428 Deutsche, der amtliche, lusweis über das Budapestéi- Schulwesen zeigt jedoch,dass in der Landeshauptstadt nicht eine einzige deutsche Volks- oder Bürgerschule, von einer Hoch- oder Fachschule gar nichts zu reden,ist.Die Budapester Schulstatistik ist auch in anderer Hinsicht die einzige verlaesslicheStatistik in Üngarn,weiche über die dortigen kulturellen Verhaeltnisse informiért. Die ungarische Hegierung hütet sich naemlich davon,der europaeischen Öffentlichkeit detaillierte Angaben über das Schulwesen vcrzulegen.Wir finden nur dass es in Budapest zusarrmen 185 Schulen mit 1673 Klassen gibt.Die Berölkerungszahl in Budapest betrug im Jahre 1920 im ganzen 930.C00,davon 863.000 ungarischer Kationalitaet.Das Blatt vergleicht diese Ziffer mit der Statistik der ungarischen Schulen in der Tschcchoslovakei.Ungarn gebe es in der Tschechcslovakei nach der Volkazaehlung vom Jahre 1921 nicht ganz 750.00C. Für diese Minoritáét bestehén in der Sicvakéi und in den Waldkarpathen 857 rein ungarische Volksschulen mit 1635 Klassen,dazu kommen 25 zweisprachige Schulen mit 166 Klassen.Sowohl die Zahl der ungarischen Schulen,als auch die der Klassen ist daher absolut und relativ in der Tschechosicvakéi grösser,als in Budapest.Wenn wir unser Schulwesen nicht mit dem in Budapest, sondern mit dem Schulwesen auf dem Flachlande undd*n der Provinz Ungarns vergleichen,werden wir zu den Schluss gelangen,dass die Tschechoslovakei für'die wichtigsten kulturellen Bedürfnisse um ein vierfaches bcsser scrgt,als dies Ungarn für die herrschende Kation tut.áuf Grund dieser Ziffer kann man die Grundlosigkeit der Beschwerden feststellen,die von der tschechcslovakischen Minontaeten,besonders der ungarischen,der vielfach ung&nügend orientierten europaeischen Öffentlichkeit unterbreitet werden. V.VÍ '•' — — — • *' §£-/ P r á g a,szeptember 11. /Magyar Távirati Iroda./A Pravo Lidu Hantos dr., volt magyar államtitímárnak a Becsben megtartott középeurópai konferencián kö&feétett és a közcpeurópai államok gazdasági es pénzügyi egyesülésére vonatkozó : ' > . >' - Ji ^v&^i&a. határozati javaslatáról elmondja, hogy az rokonszenves volna, na nem énen magyar részről származnék, és ha az osztrákok nem támogatnák azt, E két^csődbejutott államról köztudomású, hogy »a monarchizmus ördögénél'." adták el lelküket." E két állam csak a monarchia ujra^ feltámasztását tartja szem előtt, de^ cseh részről már többizben belelátlak kártyájukba, f A Hantos-féle határozati javaslat sem egyéb ilyen harnis játékos fogásnál. A ^magyar-osztrák és cseh állam egységes gazdálkodása, közös pénzügye és vámrendszere nern ts^egyeb, mint Ottó trónraültetésére irányuló kis*.rlet. A volt monarchia államainak egységesítésével a,Habsburg-uralmat akarják visszahozni, s Ausztria-Ma

0

yarorszag regi dicsőségét. e A lap ezután kijelenti,hogy ezek a célok elérhetetlenek.Csehország csalfábban az esetben hajlandó közeledni Ausztria és Magyarország fele,ha a reakció ott vereséget szenved és átadja helyét a progressziv_elemeknek.Er ben az esetben Csehország maga fogja keresni a közeledést. Addig azonban a / , kivénült kokott - Ausztria é . Magyarország - ne merje megkörnyékezni a csuh köztársaságot az ilyen csábitgatásokkal. B u k a r est, szeptember 11. A román lopok szeptembet 11-iki keltezésű számukban bő kivonatban ismertetik Titulescu román delegátusnak azt a beszédét, amelyet az -erdélyi és bánsági telepesek ügyének tárgyalása során a Nemzetek Szövetsége tanácsának ülésén tort ott. A nyilván^közös forrásból származó jelentet a lapok » Románia nagy sikerei Genfben" es hasonló hangzatos cinek alatt közlik. «•