Bizalmas Értesítések 1925. január-március

1925-03-11 [1465]

§B U 1: a r e s t , március 10. A Lupta szerint Magyarország nagy erűfoszitésokot tesz, hogy megakadályozza a román konkordátum megkötését. Ac'magyar kormány nem csupán Csernoch hercegprímást küldötte Romába interveniálni a konkordátum ellen, hanem egy parlamenti csoportot is. Hire jár továbbá, hogy Magyarország a szentevi zarándoklatok szervezéséből is hasznot akar húzni oly irányban, hogy propagandát folytasson a román konkordátum ellen. A konkordátum ügyében a tárgyalásokat a múlt nyáron megszakították, még pedig Balan szebeni metropolita intervenciójára, A román kormány akkor visszahívta Rómából Banu és Pacileanu román delegátusokat. A tárgyalások most a Banu és Pacileanu által lefektetett alapokon kezdődtek újra, azonban a román kormány módositotta néhány fel• tételét. Nem lehet tudni, hogy a Vatikán ezekhez hozzájárult-e, mértékadó körökben azonban pesszimisztikusan ítélik meg^a konkordátum ügyét. Ami a magyaroknak a román konkordátum elleni hadjár .tát illeti, ez az erdélyi magyar katholikusok szerzett jogainak védelmére vezethető vissza, amelyeket a román kormány uj feltételei megcsorbitanának. L román kormány feltételeinek főelve az, hogy az állast nagyobb felügyeletet gyakorolhasson a katholikus egyházi szervezetek felett./MTI/' § B U k a r e s t , március 10. A Cunantul Duca külügyminiszternek a magyar költségvetéssel kapcsolatban tett kijelentéseit^fejtegetve megállipitja, hogy a külügyminiszter konklúzióit teljes mértékben al' kell irnia. Magyarországot, amely elárasztotta a világot siránkozásaival, le kell leplezni. Minden románnak szégyenkeznie kell azonban - i'rja tovább a lap - a két költségvetés olyan összehasonlítása fölött, ahogyan ezt Duca tette, Magyarország, amely elvesztette Erdélyt, & Felvidéket, Hb^orvát- és Szlavonországot, megengedheti magának azt a fényűzést" hogy ugyanazokat az adókat fizesse, mint ^minőket 1915-ben, a régi királyság idején fizetett. Ezzel szemben mi, akik megszereztük Erdélyt, Bukovinát és Besszarábiát, e toruletekkel együttvéve 125 millió arany lei jel t'i'%. zetünk többe^ évente, mint 1915-ben az ókirályság. Nem azért^fizetünk azonban ilyen keveset, mert az adótételek kicsinyek, hanem azért, mert^ ^léíaz országban kevés a kereset. Magyarország fényűző költségvetése adókbél származik és csak kis mértékben kölcsönökből. Magyarország dolgozik és termel, hogy ilyen sokat tudjon fize;tni s akkor kap kölcsönt, amikor szüksége van ra. Magyarország iparának*ahhoz, hogy termelni tudjon, kölcsönökre van szüksége s az. ország, amely az'infláció következtében elvesztette csaknem egész pénzállományát, csak a külföldön szerezhet kölcsönt, A külföldről pedig jönnek az országba a kölcsönök, nevezetesen Angliából,^ Amerikából. Ezek lehetővé teszik a magyar gyárak üzemének folytatását. Románia azonban, a' gazdag ország, amely,. '"• hála Bratianu tehetségének, -egyensúlyba hozta költségvetését, hiábi kopogtat bármelyik ajtón. Részünkre, a magyarok hitelezői részére, nincs pénz^ állimkölcsönicel jaira és nincs pénz meglevő iparunk vagy ki nem aknázott természeti "kincse- % ink értékesítésére. Elszegényedünk, mert nem vagyunk képesek dolgozni, Ezért van^az országnak inség-költségvetése. Ezzel szemben Magyarország dolgozik és .ennek folytán olyan költségvetést állithat fel, amely fényűzési kiadásókat is megenged, annyival is inkább, mert volt szövetségeseink támogatásával sikerült, kivonnia magát adósságainak törlesztése alól. Honnan ven ez a nagy eltérés a két országgal szemben tanúsított bánásmód tekintetében? Miért ad a nemzetközi piac Magyarországnak pénzt, nekünk pedig nem? Üldöznek talán bennünket? De hagyjuk a tréfát. Mi Bratianu Vintila gazdasági politikájának következményeit nyögjük. A legjobb volna, ha A,-ponyi a Nemzetei: Szövetségébeái t'$lkoznék Bratianu Vintilavl. Üz egész világ asszisztálna kettejük barbárának. Az egyik a politikai, a má sik a gazdasági sovinizmus deliriumát képviselné. Lehet,hogy ekkor a többi nemzet képviselője megértené, hogy mindkét -'.Ham pszihózis behatása alatt áll, amiről eddig nem volt tudomásuk. Talán arra köteleznének, 'hogy változtassuk meg vezetőinket, mint ahogy egy pszihvatérnek kellett megmondania, hogy egyik hivatalban volt miniszterelnökünk. Sturdza, tébolyodott volt. /MTI/ '