Bizalmas Értesítések 1924. január-március
1924-03-15 [1463]
§ ? á r iából jelentik; A Bewyoik Herald páriái kiadáU aácak: mároitfl 10+~aX száma közli Harőiag nyilatkozatát a magyar köleeöa ügyé ben. Harding Sáriéba érkezésekor kije lantot t e„ bog y utjának oélja nincs összefüggésben a magyar pénzügyekkel „ iáeg cáfolt a azokat a hireket , hogy ö lesz Magyarország pénzügyi diktátora ás hogy a népszövetség; mag- ' bízásából hasonló tisztei' fog Magyarországon betölteni, mint gimmeiman , Ausztriában* . űrről semmit -.em tudok, - mondotta* Orvosom tanácsára egészségi óitokból jöttöm Parisba, - tette hozzá. Beismerte ugyan, hogy tud a kinevezéséről forgalomban levő hírekről., de kijelentette, hogy ezek a hirek minő koraiak és eddig még nem kapott semmiféle közvet len felhívást sem lord oecil, sem peSig a népszövetségi te&aes bamelyik hivatala tószegi*. - Ha mégis beszélnek erről --mondotta aaröing - akkor ezek a hirek máshonnan százmaznek:, - magam Bem tudom honnan, Engutt nem kórt fel senki, hogy Qsnfbe menjek vagy Magyarországra és nem is hiszem, hogy erre sor kerülne., párisi uta» terve jóval azelőtt született meg, mielőtt t ezek a híradások megjelentek volna a lapokban. Harding nem akar nyilatkozni arról, hogy milyen wagat artás t foglalna el r ha osskagyan fölkérnék a magyar pénzügyek ellenőrzésére, sem pedig arrtóL, hogy fel van-e készülve az Európában maradásra, ha időközben ez a f ol szélit'ás megtörténnék. Harding a Hotel du Balais d*Orsayban lakik; ott iaőtfésát körül bélül egy nőnapra tervezi,, /Mii/ | I r a k ő, március 14, á krakói Wowa Reforma "Bethlen gi*őf vagy Benesa ár,?* airaem íoen rokonszenves cikket ir Magyarországról és a magyar kölcsön kérdéséről., melyet Banee igyekszik elgáncsolni* Cikket e szavakkal fejezi bei; "Közvetlenül érdekelve vagyunk e kérdésben^ Mielőbb, s egéa* határozottsággal ki kell jelentenünk, kinek a partján állunk, a sokszézéves rokonszenv alapján az egéss lengyel nemzet Magyarország oldalán áll,, állami érdekünk is ? mely ftönto ily kérdésekben, ezt parancsnoka nekünk. He'«ytelenül 'törtdnt, hogy^megengedtük azt, hogy Páriába*, oly hibákat követtek el Magyarországgal szembssij e még helytelaasbö volna,, ha jelenleg megengednénk, hogy ujabb hibákat kövessenek el még' pedi^ a mi kárunkra, Tíaivitas volna, arai pedig a politikában vétek, ha kiszednénk a gesztenyét a tüzbo! a csehek részére* & választás Betnlon gróf és Benes ur körött igast könnyíl.