Bizalmas Értesítések 1923. június-szeptember
1923-08-29 [1461]
- Zápabból jelaatikjj??, itt megjelenő «Prssvaa» cimü politikai i»p t í ahrtvojt jifphki hivatalos, lapja ^Bes Hungarlci* oimea veze£5 issijetr &z alábbi ci'4jt közölte : A megboldogult St&rcssvies Antal dr, aknák inején azt mondta hogy az egész földkerekaégen nincs két olyan nemzet, amelyet érdekei annyira egymásra utalnának, mint a horvátok éa a magyarok, A térképre vetett egyetlen pillantás ia bizonyitja Starcsevics © nézetének helyességét éa alaposságát„ Starcaevlca ifjúsága legszebb napjait- mint ^ klerikus a budapesti központi szemináriumban töltötte a magyar ifjúság köriben, amely akkor, 184"Joben, a magyar forradalom alftestagMa & m??af yar nemzet ideáljaiért le kesédet t<> Starcae^vics később, mint érett férffc a aktiv politikus aem gyűlölte a magyarokat. Sajnálta őket azért a vakságukért ea sovinizmusaiért, amellyel volt lei gáaójuk»Ausztria példájára szintén leigázták a nem magyar nemzetiségeket,Abban a levélben, amelyet annak idején*. Bánffy báróhoz^az akkori magyar miniszterelnökhöa intézett, nyiltan kifejezést adott meggyőződésének,, idejében figyelmeztetve a magyarokat, h^gy Horvátországgal szemben követett politikájukkal, ahogyan aztékkor irányitották, egyenesen saját bukásukra és a horvátok bukására őgCá&pznak, A világháború és eredményei, amelyek megérlelték a horvátaág^éa a szerbség helyzetét, világosan bizonyitják, hogy Starcsevics jóslatának igaza volt,, A gazdasági helyzet, amely minket horvátokat es a magyarokat egymásna utalt/ a magyarok éa a horvátok szociális éa gazdasági struktúrája, a ma.jdnem nyolcszáz éves közös történelem,, mind, mind parancsoló kötelességévé tette a horvátoknak;, hogy az államjog! viszonynak 1918.után történt felfüggesztése után figyelemmel kisérjék mindazt, ami Magyarországon történik,A magyarországi helyzet, ugy a külső„ mint a belsb, minden pillanatban éreztetheti hatását á horvát viszonyokra ia» Magyarországnak különösen külpolitikája„ nevezeteaen Olaszországgal való összeköttetése oly helyzetet teremthet amellyel azemben mi horvátok saját érdékünkben »i*m maradhatunk semmi kép aem közömbösek, másfelől pedig Magyarország viszonyainak ismerete, minthogy a szerb,horvát, szlovén állam közvetlen szomszédságában van. nekünk horvátoknak sok esetben útbaigazítást adhat a Belgrádban lévőkkel szembe* való magatartemunkraHem felejtjük el, hogy Magyaróra zác^ miután a háború utáni első konszolidációja szilárd éa állandó alajE>t öltött, az európai. politikának napról-napra mind komolyabb tényekévé vált, Magyarország ma kétségtelenül rokonszenvnek örvend Ryugateurópéfeaja e*m véve ki Franciaországot sem,, amelvinrégai, belgrádi éa bukaresti vazallusai kívánsága ra afha „ pro foro exte.rno kénytelen oljr léuéat tea ni, amely Magyarorazégnak kevésbé kellemes de ugyanakkor afefgsc bőven ad jeleket, amelyekből következtetni lehet t hogy iépés« nem szivonl jön. Itt vannak azután azok a hagyományos kapcsolatok és rokon szenvek, amelyek Magyarországot Lengyelországhoz kötik e Lengyelország mindéa rokmrestt* prágai és belgrádi ceébltáa és megnyerés! kiaérlet ellenére enhaaem'tudja maga* elhatározni a ki aantantba való belépésre c Jól tudja,, hogy a kisantant egész politikájáén ultima linea Magyarország ellaa irányul., amellyel Leagyelországnak nemcsak hogy seomi alletttétea érdeke nincs 8 hanem minden körülmény arra uralja^ hogy Magyarországgal $6 t becsületes és szívélyes^viszonyt tartsonÁllandóan meg lehet figyelni, hogy míg Lengyelország ée >J agyarország mindent megles 5vis2oíó^*lcmosditáeára •, addig Csehország és Lengyelország kokott'a viazálykodésojt napirenden vannafc HozzA kell még tenni, hogy Lengyelország jé szomazédi viszonyban él a balti álla= mekkai j, amelyek az i>rm% összeomlás után keletkeztek és aiaca ki zárra ; annak a lehetőség* n >$y egy napon «• talán nem is olyan távoli jövőben- lözépeurépában éllamblokk fog alakulni a Balti-tengertól egésaen a Dráváig éa a Dumáig, amely siker*«s*n fogj!a megvédeni a benne ^.ömörült nemeztele érdekeiXS» uáy az orosz tx^sevisták «*iw*fcni*"* rányeata,
