Bizalmas Értesítések 1923. június-szeptember

1923-07-10 [1461]

P á r i s , ju]ius 3,/ Magyar Távirati Iroda/ A ^dvátátoli bizottság jöWJ pénteki ülésén dönt a Magyarországra küldendő bizottság összeállításáról..A bizottság programmját, melyet a francia, angol Is olasz megbízottak hosszas eszmecseréi előztek meg, már véglegesen összeállitották és az

>

mint mér jelezték is.magába foglalja Magyarország pénzügyi helyzetének megvizsgálását, állami költségvetésé** nek tanulmányozását, továbbá a kiadások csökkentésére irányuló határozatokat, valamint az állami kiadások csökkentése érdekében megszüntetendő hivatalokat is* A bizottság Parisba valő visszatérése után a tapasztaltak alapján javaslatokat fog tenni Magyarország pénzügyi helyzetének helyreállitása érdekében. Mindez már ismeretes, ma azonban arról a jelentős körülményről kell beszámolni, hogy Franciaország magatartásában igen nagy változás észlelhető Magyarország irányában. Körülbelül egy hónappal ezelőtt a kisantant és különösen Csehszlovákia nyomása következtében a francia kormány elhatározta, hogy a jóvátételi bizottságtól nagyon szigorú feltételek kiszabását fogja kérni a magyarországi zálogjogok felfüggesztéséért ée a Magyarországnak adandó kölcsönérte Ma a helyzet raár más ás ma már azt mondják a jóvátételi bi— zottaág|:af»

?

hogy miután a kisantant népei a jóvátételi bizottság első határozata következtében e.l»i elégtételt kaptak,Franciaország^Magyai^a^saág talprá3litása érdekében együtt akarván dolgozni teljes egyetértésben Angliával és Olaszországgal

9

el van határozva arra^hogy a Magyarországgal sgémben alkalmaz-ot t és alkalmazandó intézkedéseket nagyon méltányos szellemben fog^a kezelni ..A jóvátételi bizottság francia delegációjának kijelentettek,hogy találtak megoldást Bulgária ozámára és Ausztria számára Is és igy most Magyarország számára is meg kell találni azt,hogy ne legyen más gondjuk.csupán csak a német kérdés„ így tehát,mindent összefoglalva nincs ok a nyugtalanságra azok miatt a feltételek aiatt,melyeket a bizottság a Magyarországba küldendő misszió viasztérta után ki fog szasni.mert Franciáérézágy Olasacazág és Eagli&j,micit eddig,a jövőben is el vannak határozva arra^ hogy megtesznek mindent Magyarország gazdasági és pónsügyi talpraálUtasának biztosítása érdekében.,, § p á r i s, július 9. Magyar Távirati Irata, / 1 petit fiíeu hosszabb cikket közöl a Károlyi -üggyel kapcsolatosan, amelynek óimé: Magyarország nyíltan franciaellenes. Jtint alcim a kővetkező mondat £ae/ejvtf: £iég balekok leszünk-e arra, hogy mégis milliókat küldjünk abba az országba? * -- vn^ <** &1#MS~ZJ> Jol voltunk értesili veYarrii 1, amidőn már —— „hónapokkal -ezelőtt jelentettük azt, hogy Hagyarország és kormánya franciáéi 1 en e s . i •* • Mi voltunk u2 elsők, akik blivt adtunk a trianoni béke napnap utáni megsértéséről: a mindinkább erősödő katonai előkós zül et ékről, a titkos hadi egyesületekről, a teljesen elkészített mozgó- • sitási tervről, titkos fegyver-, főiszerelési és lőszerraktárakról, amelyek az egész országban cl vannak osztva, üáautattuhk azokra a hihetetlen nehézségekre; amelyeket a magyar kormány és a magyar nemzet többsége az elíeriőrzd bizottságnak munkájában okozott. Meg-, mondtuk azt is, hogy Magyarországon mint hazaárulókat üldözik azokat, akik megadták a lehetőséget ellenőrző tisztjeinknek arra, hogy i a trianoni békeszerződés folytonos megsértéseit félfedezhessék, annak a szerződésnek, amely .Magyarországon törvénnyé vált. Ezek a nf»mravezetcik - ismételt tiltakozás ellenére - kivétel nélkül a fegyverek elébe kerültek ós kivégeztettek. aost uj ténnyel bővült Magyarország bür.lajstroma, amellyel, iugmát szik, a Horthy-kormány nem sokai t ö rocki k , rae Ily el azonban 9 nagykövetek tanácsa élénken foglalkozik. ^ J Károlyi grófi a'magyar köztársaság volt elnöke, állandó ül-, áttétesnek von kitéve az ellenséggel való összeköttetései miatt. 4

| ellenségek alatt nyilván Franciaországot értik, gerbe fogták, ajpélynek eredménye az volt, hogy ennek a volt államftWfc javait •. elkobozták, ÉZ ujabb súlyos megsértése a trianoni szerződésnek la volt köztársasági elnököt nem merték agyonlőni., és igy egyszerűen asebeit úrit ették ki, rfn^ A nagykövetek tanács^ismételt felszólítására a magyar kormány egyszerűen azt felelte, hogy a trianoni békeszerződés pont ja, amely az 1914. évi július 20.-a után elkövetett politikai vótSóejefcre eu '. mentességet kimondja, nem vonatkozik a hazaáruiokra, És ez'az állami, amely hivatalosan franciabarátnak monctja ma^áfc, olyannyira, hogy még kölcsönt is merészel mitőlünk kérni, ttx6L*rCCr a Vranoi áország iránt tanúsított némi rokonszenvet mint árulást ülőö5SÍ é£**\ i 11 et őke t - aa ae

rl nt . no.-jv hatalma s ok vagy nyomorult ak- e rendes birői uton va,-y (megfő szt ja\v won ukt 6l va

;

„y élet akt öl

j Sddigi jelent ései^t ehát teljes bei'gazolást nyerték.Wífiék foiu tár fel kell t ennünk a kérdést , hogy adhat un«*:-e kölcsö.n>t>énzt ilyen "babátoknak"? Küldhetünk-e francia milliókat, amelyekre itthon is oly nagy szükség, van, abból a célból, hogy valóságos ellenségeinken seglfsüná?" L *á / ' ' ~ líeni ml állapítjuk meg azt, hogy Jfegyarorssáj a mi ellenségünk, hanem ők maguk, mivel árulóknak tekintik és áruiokként bánnak mindazokkal, akik/akár nagyok, akár kicsinyek, hazájuk törvényei szerint j k ar n ak v e lünk s z e mb c n cs e lek ed n x. § Pari s, július 9. Alagyar iávirati Iroda. / A libertében Camille Ayraard hosszú cikket £özöl a következei cím alatt: ' '"Védelmeznet-e Franciaország egy árulót?", A cikk utal arra, hogy <*, La ligue des Droits de l'Homme /az emberi jogok védelmi ligája/ uj védencet talált Károlyi Mihály grófban, aki pedig hazájának árulója, :•. l'öbb mint egy hasábon keresztül közli azután Károlyi Mihály pályafutását, vagyoni viszonyait, a szocialistákhoz és a. bolsevikokhoz való viszonyát, későbbi külföldi szereplését és a vagyonának el- •' kobzása után annak visszaszerzésére tett lépés ei t a külföldön. A cikk rámutat arra,

t hogy Llarius Uout et -és Paul Painlevó azok, akik Károlyi érdekében akciód indítottak, úgy ben annál: s reményinek ad kifejezést, hogy nem tételezhető fel, kegy . francia- • ország, amelynek nevében mar annyi hihát követi ek el, most a hibáit mélázzál tetézze, hogy oly embert vegyen pártfogásába, aki háJfcitf«4*$ a forradalomnak'szolgáltatta ki és akit nyilvánosan mint gaz.* ..bort és tolvajt keli megbélyegezni.