Bizalmas Értesítések 1923. június-szeptember

1923-07-04 [1461]

> K, Pári B

, július 3. A jóvátételi bizottság túdek**, hatarosai a Magyarországba kiküldendö misszió összet ételéről. A mi síz ló programját a fraroia, angol és olasz dlegátusok ho eszas eszmecseré je utan megállapítottak. Jelenleg a jóvátételi bizottság hangulat a Mag varország irányéban igen kedvező; el van határozva, hogy intézkedésen ÍíS

S

é^.Kf

rJ3 találM * ^aror,zlg

é

i4ra- ! § S o pro n , július 3, A megszállott Nyugataagyarortezág területének lakosa ágát a legnagyobb izgalomban tartja, hogy az osztrák kormány aeg akarja szüntetni az úgynevezett Burgenland tartományit, önállóságát ée a aegszállott területet fel akarja osztani az osztrák tartományok között. A lakosság tiltakozása jelé*ül kedden délelőtt nagy népgyűlést tartott Kismartonban ás viharoean tüntetett az osztrák machináció ellen. A népgyűlés elnöke éles hangon amiékezlXtXIIftette a hatóságot arra, hogy el akarja árulni Burgenland népét, graeljinek önállóságot Ígértek, amA legnagyobb felháborodással beszéltek a gyűlésen arról is, hogy állítólag a Burgenland egy aarabját Csehországnak akarják adni. \ szónokok tiltakoztak az ellen, hogy a tartományi hivatalokat csibékkel rakják tele és a tartományfőnökség! hivatalnokok Bécsben vagy Bécsújhelyen költsék el a megszállott területek lakosságának keservesen befizetett adóját* Ugyanis az osztrákok ezeket a hivatalokat Bécsben vagy Bécsújhelyen akarják elhelyezni. A viharos gyűlésen, amelyre katonai készültséget is vezényeltek ki, ultimátumszerű határozatot hoztak^ amelyben tiltakoztak az ellen, hogy a tartományi kormány aj " "i; f)

, a tartományon kivül székeljen. Ez - mondja a határozat - veszélyes közelségét jelentené a feldarabolási terv meg^lósulásáhak, holott Burgenland önállőságát törvény biztosítja, A gyülé3 követeli, hogy minden* ilyenirányú tárgyalást azonnal szűntessenek be és a tartományi képviselők azon legyenek, hogy a tartományra rendkívül káros ideiglenes állapotnak vége legyen és minden tartományi hivatal Burgenlandban helyeztessék el és, hogy a főváros Fismarton legyen. /MTI./ /-/ P r a g , 5. Juli. /Ung

0

Tel»Korr«3ureau./ Vor einigen ' Tagén erwaunte im uftgar&chen Parlament der Abgeordnete Peidl ein laté rview mit dem Prasidenten Maaaryk

s worin dieser erklart habea soll. er ware jede»rzeit béreit, mit vemünftigen Menachea auch über die helkelsten Bragen zu verhandeln, Ministerpr&aident Oraf -°ethlen, dar hierauf mit dem Abgeordaetan Peidl polemisirte, aagte unter anderam in Bezúg auf diese Interview, er raüchte dia Aufraerkaamkeit dea Alsgeordneton peidl darauf lenken, daas sobald die ungarisohe ^gierung aich in amtlíoher Fora ber-it erfclSrte, nehst den koramersiellen und finanziallen Fragea auch über dio Minderneitafrage zu verhandeln. wurde orklfirt, über diese Frage könnte^ nioht einmal gesproohen werden. Dio Prager Presse hat aioh an eine kompétente Stella ura A árki arung der Saohlage gewendet und folgende üaratelluag erhalteaj Miniaterprösident Gráf B

a

thlen vergisat, daaa PrSsideat lía~ aaryk nioht ohne ^rund daa Moment der Vernunf t bei Verhaadlungea unteratrichen hat, Ein Staat, der nioht sinmal den Bürgern der nationalen Majoritat und^uraao weniger dan nationalen tóinoritőtan dea Vollgenuaa politiaoher Hechte und Freiheiten gewahrt, kann veraünftigerwoisa von élnem andéren Staate, in dem jeder BürgerWhne Auanahme jene po3itiaohen^S^í^/íí^-in allén europaiachen Staatra, nioht verlanggm, dasa über MinorinS&afrage mit ihm verhandelt werde. Solfengo üngara heute der sinzige Staat ia Wté~ und Mit tel euró pa lat, in welohe m die Bürger kelne juridisohe und politiaohe Gleichberechtigung beaitzea, aioh nioht zu einer höheren Stufe der Auffasaung politiaoher uüd nationalerSeohte und Freiheiten —i in Oes£^et*> und in der Praxis auf80hwingt, .solange blaibt die Minoritátafrage verhanálungsunfiihig. üngam ha? ií>or ainigen i

agen im tferordnungswega einige Fragea der Mlnorltata '-reohte berührt, *elche bei una aohon lsngat durch Geaetze geregeit aínd

? Wir wollen hier vorlőufig an den neuesten MaasnahTna

n^ft^Ain^arigohen Hegjoruag J

l in der Minoritátaf rage keiae Kritik üban .

fPDzwaJ Eielu drund^je^ warV und begrüaaea die sin Schritt Ungarna.^der vorlaufig natürllcá ner ala„ein zeiohen guten MfUleaa gelten kann*"®is in Ungarn die Slovaken ihre M

enaohengrundgeeetze genie38on werdea, bia aie ihre Volka- xincLMittelachulen habén werdea, bia aie frei ihre v«rtr#ter imm in daa ^rlament werden wahlen konnan, bia aie vor üeaetz, Ssk Biohteruund Bearaten de jure und de faoto gleichbereohtigt aein werdeitAmaa werden wir una mit der ungarisohe a ^gierung gern zu einem grünen Tisoh aetzen. Bia iahin ware ea aber unvernünftig, dem Ungarn ist "nzüns gl eiohwartiger *artner hiefür» Was die Frage der Scaatsangehörigkeit, der ifjepatrlierung und der Beamten betrifft, iat Folgendea zu bsmerken; Übar diese Fragea wurde mit der ungarischen ^egierung achoneinigemal eingehendverhandelt; die Erfahrungen, welohe die tacheohlache Regierung hiebei aammaln konnte, aInd aahrlioh nicht danach. um zu weiterén Konfwrtözen anzuapornen'Die Verhendlungen wurden eáinarzeit ahgebrocnen, weil die ungariachen VorachlSge und Forderungen^einfach jadea Maaa der Vernunft überachritten habén. Die ungarisohe Begierung kann áeaarzeit neue ropositione bekannt gebén, und wennaie die Baaia von Vsrhandlungen bilden können, wird aie die tacheohlache Begierung aehr gern einem Stúdium unterziehen. Bei Fragea, die der Friedenavertrag definitív geregelt hat, kaaa aber aelbstverstaadlich nur aaa varhandelt werden, waa dea Modua der Durchführung anbelangt, ' | p á r 1 .s , július 3<, ^lagyar Távirati iroda/ Az Ere Houvelle azeri# az emberi jogok liga ja másod3zor ia közbelépett a nagy* követek konferenciájánál Károlyi Mihály gróf ügyében, A nagykövetek ér• tekezlete a lap azerint%ogujitotta tiltakozását ebben az ügybea és pedig ez alkalommal abból a aaempontból, hogy a bírósági üldözései: sértik a trianoni békeszerződést.