Bizalmas Értesítések 1923. június-szeptember

1923-06-04 [1461]

§ Paris, $miu& 1, (liww Távirati lro&*/ Illetéfctrs fr&nóia körökbaa kijeiuntik, begy a jóvátételi bizottság ööntSséjask a m& *z-CLlő s*-;?***. Költsg|#i fizetésére vonatkozó" azakassa azon sz előjogon *'la»*aik, «**wet a trianoni ftzers&ái a aegsssállő sszovetségés sersgek ata!5no« költségei tantét ében Macád A határozat ^jKmtjámk e^yéb kJVÖt'feei aTOI-ra a ffléintartaVolrra TOBattoaiufe , amelyeket az ellenőrző bi4u?ág tett és afc>kr"a n mulasztásokra, amelyeket a restituclők bizottsága wgíl lapít ott. U|yaneee*b«i a körökben kíeaelik, hogy az utóbbi biast.i^ágttak elnöke angol ember* § P á r i a * június 2. /Uigyar Távirati Iroda/ A niög3Zülláal t:Ölta*rekre vo-itkozé felvilágosít ár # kiegészítéséül agysr.azokban a "körokbei kijei »tik

;

, hogy a kérget komplikálja aég a román BWgssúllás ügye.. Lehetséges* hogy dönt óhlróa qg ut «án fogják a */^st elHtteni

n § /-/ Prága, o±$n június 4, /Magyar Távirati A

roda*/ A Venkov Suchy Lotár párisi levetet közli válásaképpen azokra a ki jelent estre,; . amelyeket ^ethlen István gróf miniszterelnök a Jóvátételi bizottságnak a magyar költsön ügyében hozott döntéséről tett. $ A cikk következőképp®. * Bethlen kijelentette, hfigy a Jóvátételi bizottság döní?4se kedvezőbb Magyarország számára,, mint aminŐ§ Prauiaorezág ós a kisantant eredeti javaslata volt és hogy e döntés szerint Magyarország nem kénytelen a kölcsön egy részét a jóvátétel fizetésére fordítani. Ahány szó, annyi hazugság « Írja Suchy - tudatos, ée mert a döntés érvényesítése továbbra la a Jóvátételi bizottság akaratától függ, ostoba hazugsága A kisantant mint azt Bethlen ig<ai jól tudja, nem tett aammiféle javaslatot, Franciaország eredeti javaslata pedig változtatás nélkül győzött, amelyet egyébként a kisantant teljesen magáévá tesz ás támogat, A segitaéget, mint ismeretes, "agyarorazág esak akkor kapja meg, ha erre érdemeanem mutatkozik és is. ha pénzügyi halyzetét tényleg válságosnak találják. E feltételek nélkül a jóvátételi bizottság órákra sem függeszti fela zálogjogot, naa hogy évekre. Bethlen ezt is tudja, de mégia komédiát játszik, hogy Budapest re,a politikai tisztességtelenség székvárosába,ugy téphessen haza mint a kisantant legyőzője. A dolgok valódi állását Bethlen igen jal ismeri, hiszen éppen ezért is ferúiti el„ Vitatkozni nem-lehet véLe, hiszen magyar, § Páriából jelentik a Magyar Távirati írodánaks A Cablogram— ma budapesti külön tuáósitőja hosszahb leniben lsmerteti

M

Magrarország politikai é& gizdasági uj irányződását", A lap a magyar kormai yférflak külföldi utcával kapcsolatban kifejti, hogy a róraai tárgyalások a magyar politikai és gazdasági körök egy^afcgu téléMnye szerint teljes edkerral jártak* Magyarországon ép ugy {

raínt Olaszorszá gbaa szilárdan meg vannak győződve, ho^y az olaszok és a sagyarok politikai és diplomáciai érdekel köz esek a szláv veszéllyel szemben, A ma'gyar sajtóban örvendező visszhangja Volíf annak a barátságos magatartásnak* amalyet az olasz sajtó" tanúsított a magyar kérdésekkel szemben. Olaszország ée Magyarország között gazdasági téren is •teljes az egyetértés és a két ország e Tekintetben egymást kölcsönösen tá-* mogathatja és kie gés zithetl. A közzel, jövőben tárgyalások f o giak megindulni a magyar-olasz kereskedelmi szerződés megkötése érdekében. Fiume kérdése szintén egyike azoknak a kérdéseknek, amalyek a két országát egymáshoz közelebb hozzák, íiume kereskedelmi és tengeri f o iga Ima jelenleg teljesen megbénult; gyárai és üzemei legnagyobbrészt szünetein A és kikötője élvenként több milliárd lírájába kerül Olaszországnak. Mihályt azonban Ma*~ gmrország ismét használhatja a kiköt,t5t, .Fiume ujbóT vissza fognia nyerni regi fontosságát és virágzását* Az olasz komány élénken érdeklődik Fiume ' sorsa i liánt és tevékeny részt vesz uj fiumei hajóstársaságok szervezés eb en„ Olaszország erélyesen támogatja azt a tervet is, hogy Közepauropa vasutTOnaLait egységesítsék. Sz a terv arra irányul, hogy a vasutakat^vegyék ki az Lj.lanok kezeléséből és a ma gáhtársaságok egyetlen nagy társaságban tömörülve igazgassák a Közép- és Kelet-Európát átszelő vasutakat. Ennek kö-"vetkezjaSnye az lenne, hogy Középeurópa áHsaaaai - elsősorban Magyarország 6s Olaszország küaú±± - között megjavulna a viszony. Eredetileg egy francia csoporttal szárcasott ez a terv^ ame^et most ö£y amerikai szindikárti*r ter jssztett a népszö vetsé g elé» ahol asglehet&en rokonaZQmae fogadásra talált. Az államvasút alt nagánkézbe adásával tarraés zetesen fontcs politikai és gazdasági kérdések M&BXto függnek össsa és a terv meggalÓHitását egyelőre az hátráltatja

á hogy Gsehország semtaikép sem akarja megadni bsle~ egyest«ét« A tákk végül magemlltii hogy .gazdasági- téren bizonyos közeledés tapas^ato ujabban grarorsz% és Románia között, A budapesti tavaszi H%* párra a román kormány külön megbízottat kül3ött, akinek feladata ax volt jf hogv tanulmáiyozza, raikép lehet a két ors-zág kereskedelmi viszonyát bel— te^'j ed eb bé t en ni. .