Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-04-07 [1460]
«v, Q -a^oJLÍ e J? » 6 « A p ri3 VP*ivatmeldung des UTKB/ Der Tag meldet ^? s ?^ ap ^f t: p Elnar ^ akareöter Meldung zufolge hat sich, wie Adverul liW^'m^ Jn^ffÍ°?f omiesio ? j n ™r ostern abgehaltenen oitsuug mit den Beparationsanspruchen Ungarns an Bumahien beschá*tigt. üngarn verlangt 5 Milliárdén Goldlei ala Entjchauigung für * aie aalfisslion der Beaetzung von Budapest im Herrbst des Jahres 1919 Sf^fi 6 ^ 9 ^ nach ? UfflSnien gesohafften Materialien. Der englisohe ^elegierte Bradhury unterstützte die seitens der ungarischen íSnieJr ő ™ er ^°í 9Q9n jorderungea und verwiea darauf, dass die Buiine^ isain Mandat zur Beaetzung der ungarischen Hauptatadt seitens der ill Í2JÍ e 5 ar ?fi fcec ^ten. Ein endgáltiger Beschluss wird in einer der aachaten Sitzungen der Beparationskomiasion erbracht werden, v /~/ £ * * S » 6 * Ap ril e /üng, IV „ Xo rr, Bur©au/ üie Prager Presse schreibtíln Bud«pester politischen Kraisen verlautet, daaa Gráf Bethlen aaine Besuche bei den Regierungen der kleinen Entente m~ fang des aachaten Mönatse erstattsn wird. Br plánt zuerst nach mg áann nach Belgrád zu gehen und erst mach aheolrierong dieeer Besuche nach Párisi zu reisen 0 Ut Kr A, * §/-/ P r ú g a .április 6. /Magyar Távirati Iroda./ A lidove Novlni irja: líéliány budapesti szerkesztőségben és v&rbel-» hivatalban akció k e íd ód" ik olyasminek a f el tüntet ésér a, mintha a magyar külpolitikában -változás állana bo. Egész Eözépeurapának érdekében állana, hogy ez a változás valóban aegtörténjék, mi azonban nagyobb kétkedéssel tekintjük ezt az akciót, mint ások, akik csak a közoleőés objaktiv f eltét eleit latolgatják és a szubjektív aotivuaokat figyelmenkivül hagyják. Szkeptikusan szemléljük ezt az uj aagyar külpolitikai orientálódást,; Magyarországnak a kisantanthos való* közeledése ideális volna. Benes kisantant-koncepció jáhak, beteliesedését jelentené, tehát sokkal szebb lenne -eahogy már ma valóra válhatna. Es orientáció számára í-iagyarorszá.^?an nincs meg a psubjaktiv ala-jf altétel, nincsen őszinte jóakarat ,sea a hatalacnlévő, sem a tágabb közvélemény részéről, aaly utóbbit az irrendetista propaganda teljesen megfertősött. E propaganda követkesményeit ugyan el lőhetne tüntetni gazdasági uton és ea az ut a legkönnyebben érzékelhetővé tenné a magyar nép számára a kis?antant-barátsrg szükségességét annál le inká)b, ainthogy a magyarok gondolkod &atőd ját könnyen l«feet hajlítani bármely irányban, iíurópéban bizonyára nem található józan politikus, aki hitelt adna a pesti szirénéneknek és elhinné, hogy Magyarország elfordul a reakciótól és lerázza aagáról az ázsiai alattoaosságaak oly erős gyökeret eresztett szellemét. A nemrég aég "rablónak* tisztelt kisantant iránti rokonérzésnek és barátságnak anyayira nincs közössége a valódi politikai szükségsz .rüséggel,mint ahogy nincs a keresztény-neaz Gti-grőfi-egyházi-terrorista álparlaosent árizau^ak a valódi demokráciával. Ka Bethlen aa Horthy hadseregfőparancsnok beleegyezésével Prágába készül, akkor ez már az utolsó szalaaszál utáni kapkodást jelenti, Bethlent a belpolitikai feszültség készteti e lépégre, a habsburgizaus és az ébredő magyarok közti ellentétük. A jómódú középosztály torkig van a keresztényszocialista ébredők betyásuraiaával és ez elől a habsburgizausba aaiekül. Ősz jut e legitiaisták csak a jóaődu zsentritársadaloa és 3 nagytőkés-zsidóság körében található, a nép azonban köztársasági érzelmű. Politikai jelentősége csak az előbbi két osztálynak van, s ezért a legitiaiznussal komolyan kall száaolni,»A legitimisták a detronlaácio óta teljesen . szakítottak Bethlennel és Horthyval és utóbb oly erős en dolgoztak, hogy komolyan veszélyeztették Horthy pozícióját. A sajtó az ő szolgalatukban áll és még a szociáldemokrácia is óke+ támogatja, ha arról van szó, hogy Horthy ellen táa adjanak. A sajtó húsvétkor zsúfolva volt legitimista cikkekkel. Apponyi .Ízléstelen lojalitás tol büzlo cikkeket írt Ottó lelki érettségéről, ami arra autat, hogy a légit iaxstak a nemzetközi arisztokrácia segítségével rövidesen el akarják távolitanl Horthyt és Bethlent. Másrészt az ébreők részéről jobboldali puccs fenyeget. A leg utóbbi időkig Horthy ezeknek fűlt a pártfogója aig Pethlen aeg nem Magyarázta rekik, hogy « ilyfajta nyilt rokonérzés nea nagjon kedvező. Az ébredők azonban neaz eti , köz gazda * ági diktatúrára és a Bethlen-konszolidáció aüghiusitáséra törekszenek, .izek tehát a Prágához való közeledés okai. Őszinte közüleáésről a tényleges viszonyokba val- beletörődésről szó sincsen és addig nea is lesz, aaig Magyarország belpolitikai összetétele egé?s kormányzati rendszere gyökeresen aeg nea változik. A Prágához való közeledés ára a békeszerződések elisaerése,de neacsak a aeglévő országhatárok elisaerése^ hanea a szerződések szellemének aagukévá való tétele is. A békeszerződések szelleme pedig az, hogy Középeurcpában a feudális arisztokrácia romjain a deaokrácia szabadsága épüljön fel. Magyarországon aég ainűiF ez az arisztokrácia az uralkodó. Bethlennek egész politikai rendszerével együtt elkeli tűnnie, hogy Magyarország és a szoaszédo államok közti közeledés ma gtörténjék. §/-/ ír ág a,április 6. /Magyar Távirati Iroda, / A Szlovén sz ki Dernyk ismerteti a budapesti lapoknak a Pályi-féle Masaryk-intervjuhoz fűzött aeg jegyzés el % és utal a 8 Orai Újság aaa ki jelentésére , hogi? Magyarországon senki °aa hirdet háborút. iflbban az esetben - irja. a lap - tessék szélnek ereszteni a Héjjai?~£élc: és egyéb irrsdenta szerveseteket, aaelyak igenis háborút hirdetnek. A Szlovenszki Dennyk egyébként kénytalan elismerni, hogy egynéhány magyar lap békülékeny hangon ir, azonban a konaány tettei és az irredentizmus által feltüzelt közvéleaény gondolkodása naa fedi ezt a békés gondolkozást. Nyugodt lelkiismerettel aondhatjuk - aondja tovább a lap - hogy ha valaki hajland-ságot autat ott a barátságos magatartásra, az Csehország volt és sohase a Magyarország,
