Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-02-21 [1460]
ÍTamtxi A „ a 14 * ? r 1 í ' 17# február. /Havas/Aue San Sobaatian wird gémeidet, das a tfraí Apponyi aus Budapest kommend neut e morzen dort ein bekundet habén, mit allén Mittoln iere und ihrer Xinder Reohfre auf deef in diesem Sinne an das ungarische volk zu riohten. /Uö/ —— — .»•••'« §/-/ P^r á g a, február 20, /Magyar Táv irat i Iroda, / A Lidova lfoviny a legutóbbi felvidéki bombamerényletekről azt Írja, hogy azokat télyi tótlenüj. magyar emisszáriuaok tervezték. Esek nagyobbrészt magyar tisztek, akik az utébbi időben nagyszámban érkeztek a Felvidékre és a bombák elhelyezésére a környékbeli lakoaság közül kevéabé feltűnő személyeket fogadtak fel. S tiaztek azáma a Felvidék határai mentén napról-napra nő* Természet esen nem járnak egyenruhában, de annyi bizonyos róluk, hogy a felvidéki magyar lakoaság körében mintegy ügynökök szerepét játszák, érintkezésben állattak a magyar állam volt hivatalnokaival, akik az összeomlás után a Felvidéken maradtak. Az a körülmény, hogy a határmenti lakoaság sokszor támogatja és rejtegeti e tiszteket, a felvidéki minisztériumot a következő rendelkezések megtételére inditotta: A vasúti vonalaknál a csendőrség éa rendőrség ellenőrző szolgálatot fog teljesíteni, rajtuk kivül a vasúti hivatalnokok és alkalmazottak is fokozott mórtékben fogják a vonalakat ellenőrizni. A merényletek megismétlődése esetén a merénylet környákén át fogják kutatni a falvakat és ezért fel hívják a lakosságot arra,hogy idegeneket ne rejtegessen magánál. Aki tudomást szerez ily idegenek tartózkodásáról, az haladéktalanul jelentse be ezt az illetékes hatóságnak. Ugyancsak bekell jelenteni minden olyan esetet, amelyben fegyverek vagy lőszer rejtegetéséről van szó, A vasutak éa a távirovezetékek megrongálását bűntettnek tekintik és az ebben segódkezőket bűntársaknak veszik. A mostani merénylet tetteseinek felfedezésére jutalmat tűztek ki. He ily merényletekre irányuló kísérletek megismétlődnének, akkor a Felvidéken ki fogják hirdetni a statáriumot. § Pari s,február 20./M a Sy ar Távirati Iroda/A közgazdasági tudományok szabad iskolája előadásainak során $aston Bouniols JCözépI^urőpa gazdasági és pénzügyi problémáivá] foglalkozott. Előadásának'-• során sorban foglalkozott a középeurópai államok politikai és gazdasági helyzetével s a magyarországi viszonyok ismertetésére térve azt.mondót t», hogy Magyarország nem fejtett ki elég eröfeazitést pénzügyeinek |enibehozására, de igazi mezőgazdasági kincsekkel rendelkezik. V Az előadó ezután rátért a középeurópai ál 1amok^egymás között felmerülő ügyeinek szabályozására vonatkozó" javaslataira és^hangoztatta, hogy az- államok pénzügyi problémága mindenütt megoldható, csupán a belpolitikai szempontokon tul olyan magasabb szempontokat is tekintetbe kell venni, melyek az államok együttműködésének ügyét szolgálják, « Kérdezzenek meg Önök" - fordult hallgatóságahoz üaston Bouniols - "akár egy oláh parasztot, egy lodzi gyárost, egy magyar molnárt, vagy egy bánáti szól1őtermelőt s egyért elmüleg azt fogjak mondani, hogy dolgoznak, hogy termelnek s hogy azt amit termeltek a legjobb áron adják el és hogy minden fajta munkásnak több jövedelme van, mint a múltban volt.A termelő lakősség egyáltalában nem lát szükséget; az államok ellenben a legrosszabb pénzügyi helyzetben vannak s azt hiszik Ónok, hogy nem volna-e lehetséges az államok helyzetén az által segíteni, hogy azokat a kincseket, melyekkel a mezőgazdaság rendel. kezik, részben az emiitett államok segitségére f orditsuk?«»Gaston Bouniols előadása végén még annak a nézetének adott kifejezést, hogy s középeurópai államok gazdasági talpraáll itásának másik feltétele valutájuk megszilárdítása, mely azonban nagy kitartás és hosszú tü. rel em -szükséges.
