Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-02-14 [1460]
§ L 0 n d o n , február 13, /Magyar Távirati Iroda/ A Monitor hosszabb cikkben foglalkozik a cseh Iskolaüggyel. A lap - teljessé egyoldalú tájékozódás alapján és egyoldalú szellemben - megállapítja, hogy a magyar uralom alatt a tótok oktatásügye teljesen el volt nyomva. 4 felssabaditás óta az iskolaügy óriásit fejlődött, AZ elmúlt Isácolaév végén a tót földön ötezer elemi iskola állt fenn. Az iskolák nyelvének megválasztásában figyelemmel voltak a magyar és egyéb; kisebbségek érdekeire, ugyanakkor közel száz középfoka iskolát állítottak fel, amelyekben a tótok saját anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat, holott a magyar uralom alatt egyetlen tót nyelvű középiskola sem működött,Kezdet- > ben bizonyos nehézségek mutatkoztak, mert nem állott rendelkezésre elég tót tanár. Az uj iskolapolitika Jótékony hatásai máris jelentkeznek. A tót művészet és ipar újraéled. A tót nemzet élete egy vonalba Jut & modern eszményekkel, A tudatlanság és a babona fel világosodottságnak ad helyet és a tótok hamarosan utóiérik cseh testvéreiket az általábos kultúrában, A mezőgazdasági CótföLd természetéé kiegészítője az iparos Csehországnak. A oaehszlovák köztársaság keretében egyesült* két testvérnemzet demokratikus szellemű fejlődósében hamarosan az első helyet foglalja el Középeurópa modernizálása utján. § L o n d o n , február 13. /Magyar Távirati iroda/ A Monitor hosszabb cikkben foglalkozik Csehország gazdasági helyzetével. A lap a lehető legrózsásabb színekben tünteti fel az ország pénzügyi álla patait, Csehország - Írja - gurópa egyik leggazdagabb országa és a kozó^európai államok kőzött a gazdasági fejlődés szempontjáb'-l legelső hel-en áll. Lapszemle a aegszálit területi újságokból, AZ erdélyi magyar sajtóban a legnagyobb hevességgé^ folyik a harc az alkotmány Javas lat ellen. Az Ellenzék /Kolozsvár/ ée az Ujáág /Kolozsvár kimutatja, hogy ?iihenütt fel fették a kisebbségeket az alkotmányba, cBupán Románia vonakodik ennek a kötelezettségének eleget tenni. Bratianu azon mesterkedik, hogv eltüntessen az alkotmány sáncaiból ötmilliónyi kisebbséget. Románia a kis ebbs égek vé delrae tekintetében - hangoztatja az Ellenzék vezéreikkében- az utolsó" helyen áll, hála a liberális kormánynak. Az alkotmánvjavastervezet értelmében csak azok az idegenek nyerhetnek román állampolgárságot, akik legalább Öt év óta laknak állandóan az országban. Ez az időhatár azonban leszállít ható két évre, ha vérszerinti románokról /macedóniaiakról és az uj határokon tulmaradottakról / van szó, A javaslat a nők politikai jogainak magadása ellen foglal állást* Halálbüntetés csak bábom eag" ostromállapot idején alkalmazható, A bukaresti kamara szakosztálya tárgyalta a kisebbéégek réazéről felmerült azt a kívánságot is, hogy a"románok ! ' kifejezést ki kell cserélni a "román állampolgárok" kifejezéssel. Az erdélyi és délvidéki sajtó, amelynek túlnyomó része a bukaresti Orientradio-ügynökség nyomán közölte a northy kormányzó ellen szélnek bocsátott merénylet-merde-mondát, legutóbbi számaiban -budapesti hiradás nyomán - a leghatározottabban megcáfolja ezt a híresztelést, A Temesvarer Zeitung a bukaresti unlversul után azt az értesülést közli, hogy a székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi magyar gimnáaiumot a kormány bezáratja, mert a növendékek a Horthy-egyenruhára emlékeztető uniformist viselnek. A bánáti választási mozgalmakkal kapcsolatosan a Torontál ismerteti a belügyminiszter leiratát és hangoztatja, hogy a magyarságnak érzékeny sérelme, hogy egyetlen magyar választási elnököt neveztek ki. t Keleti Újság / Kolozsvár/ a bukaresti kormányába közelesül, hogy AOIOZavarra gabona- ós értéktőzsdét engedélyeztek, A román lapok a Rador nyomán, foglalkoznak üratianu miniszterelnök kijelentésé vei, amelyet a kormánypárt értekezletén hangoztat ott,hogy a román kormány tárgyalni kivan a kisebbaégekkel .Delegátusokat küld ki Erdélybe,hogy meghallgassák a kisebbségek kívánságait amiket a lehetőség szerint teljesíteni óhajtanak,merG a kormány tudatában van annak,hogy az ottélő népek harmonikus együttműködésére szükség van. A Keleti Újság /Kolozsvár/ Glattfélder Gyula csanádi pü spök lemondásáról kap bírt,A lemondás oka az év elejére vezethető viasza,amikor ihikarestben egyházi kongresszust tartottak, amelyre hivatalosak voltak a romániai összes római és görögkatholikus egyházak fejei, A kongresszuson résztvett ulattfalőer püspök is. A kongresszust egyrósz a konkordátum, másrészt a katholikus egyházmegyék ügyei és egymáshoz való viszonyát tárgyalta. Glattfélder már ezen az értekezleten erősen álláatfoglalt az ellen, hogy a katholikus egyházmegye autonóm életébe belenyúljanak és különösen az agrárreform ellen emelt Iszót, amely - véleménye szerint - a katholikus egyházmegyéket a legérzékenyebben suitja, melynek javait, kulturália intézményeket, iskolákat szolgainak. A nézeteltérés a püspök ós a román kultuszminiszter kőzött kiélesedett, s ennek folyománya Glattfélder püspök lemondása, amelyet «ómába ós rsukarestbe el is küldött, ugy tudják, hogy ulattfelder püspök Magyarországon repatriál, ahol kalocsai érsek lesz. A Temesvári hirlap Glattfélder püsjpők pásztorié vei ót közli, amelyben elrendeli, hogy minden plébánián hitközségbe kel, szervezni a népet és minden hitközségre akkora iskolai adót kivetni, hogy egy lélekre harminc lei essék, iábből az összegből mindenekelőtt a temesvári katholikus képezd ót kívánja fen tar tani , amelynek létalapja erősen megingott.
