Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-01-30 [1460]
xvaó* január ow« .§ L.4,-0 n a o n , január. ü9. Az angol sajtónak több I orgánuma kölöí"bukaresti tud'oitást, amelyek Duca kíilügyminisztérnek Lausanneből Parison,, és .Rómán át való visszatérése után tett nyilatkozataival foglalkoznak. A román külügyminiszter .főképen Ro-. mániának a beszarábiai kérdésben. Uanécso ros z o rszággal kezdett tárgyalásairól és a "Magyar fenyegetésről.»nyil atkosott, á Korning Post szerint Duca kijelentette, hogy -a Csicserinnsl L'ausanneban folytatott megbeszélései alapján készülőben van a román-orosz szerződés a beszarábiai kérdés megoldásáról. A lap levelezőjével folytatott; beszélgetés után a román külügyminiszter •azután ezeket mondotta: "Parisban és Rómában, tett látogatásaim alkalmat adtak nekem annak a megállapítására, hogy Románia ügye valóban-jól j áll-, mert világossá lett, hegy Európának ebben a Szögletében mi alkotjuk a rend és béke elemet.'és hogy négy évi .erőfeszítés utan némi konszolidációt hoztunk belső gazdasági rendünkbe es hozzájárultunk az általános békéhez.Ha' ezt figyelembe vesszük, nevet- -| ségas a magyar propagandát hallani, amely azt allitja, hogy Ro•mánia agresszív célokat követ Magyarország ellen. A legutóbbi határincidensek nem mások, mint az irredentizmus és buszú ama 'szellemének a kifejezői, amely Budapesten nemrég is uralkodott és amelyre úgy Romáiddá, -".int -Jugoszlávia és Csehország-ujbél ős ufból fel hivták Európa figyelmét. »azf hallottam, hogy -az ahtantbizottság képviseli köziemé&vt autak ki/ amelyben kijelentették, hogy naiá voltak ma-* •gyarosapá%.Sosevonáéok- a határon anélkül ip hogy kormányunk bármeky képviselője"részt vett volna a szükséges vizsgálatban, vagy hogy azt a. ívrauságot ve»tték volna maguknak, hogy megkérdezzék, mire aíapitottuk vadjainkat. Kásrészről.közis ert tény, hogy ugy Roma- „ nia, .mint Jugoszlávia, ós Csehorsz '.3 az utolsó három év alatt ra- -| mutattak arra,-: higy az antant katonai bizottság Budapestnen nem I kényszaritette Kagyarországot a leszerelésre, amalyet a triannai békeszerződ -s. követel é'ó hogy ez a három hatalom állandóan rámurá a veszedelemre, amelyek ebből a helyzetből következni fognak.« Hasonlö' értelemben nyűűatkozott Luca külugyminaszte.: a Manchester Ouaruian. bukaresti levelezője előtt as, aki szintén a lap ..25—iki. számában foglalkozik evvel a kérdéssel,. Azt mondja, hogy Buoa Rómában nyiltszavu tárgyalásokat folytatott Mussolinival é> ígéretet kapott, hogy Olaszország nem foggá tovább elősegíteni a^raakzjkxs. reakcionárius eseményeket Magyarországon.» Egész eddig -Írja a levelező - Olaszország a Jugoszláv! ellen való ellenségeskedésből és a kisantant iránt való ellenszenvből Magyarországot játszotta ki szomszédai ellen. Az uj politika - amely mel3 ékesen mondva egyedül hagyja Franciaországot keresztatya gyanánt Horthy tengernagy mellett- ha letompit.ia a magyar nacionalizmust, el t-a"olithatja a fcakadályt a cseh terv elől, hogy gazdasági megegyesések hálózata szövődjél-: rgzépeurőpa ál ] ama i között, M «, , §• i 0 a d 0 n , január Ü9,i Hoifciag Pofi t,"Románia vihara egy teaacaeazebea" cimea bukaresti levelezője tollúból a következő jelentést közli: aomanxabaa több napig vihar pusztított, amely a magyar határ felől kerekedet t. A nivataloe közlemények, amelyeket az egész sajtó közölt arról ilí^ií^^^í^ 67 ! 1, 0B3ta ? 0k törtek be roa ^ területre. Az incideVek annyira elfajultak, hogy a kisantant és a nagyantant budapesti képviselői szóbeli jegyzéket adtak át a magyar kormánynak, kérve, hogy szűnvén" meg minden ellenséges tünetest, amely Hornánía ellen irányul. A bukaresti tíSSÍiém -SHLÍÍV maán korm , án ^> h °S7 nem lesz többé ellenséges a íyetkS? S7 ™ ° r83áe iamét ^at. A dolog előzményi . . . Az ébredő magyarok él a magyar fascisták. akik a kormin", ayal szembea ellenzéki oldalon állanak, ab bab- a hiszembe/.. voltak hop-r a nyugaton sagy események várhatok a párisi értekezlet megszakítása következtében; számítottak a laueannei értekezlet kadaré ára is és feltételezték hogy az oroszok éi a bolgárok táaadást intéznek a román határok ellen Szt a pillanatot alkalmasnak látták arra a kísérletre, hogv a Bethlen-kormányt rávegyék, tanúsítson kihívó magatartást Romániával szemben. * , , ,A—belső- halyzet- : ugy alakult ,'hogy Horthy teagernagy-kormanyzunak éa Bethlen grófnak meglehetős nehézségei támadtak óa ezért in^abn alkudozni kezdtek az ellenzékkel. - mindaddig, amíg a nagyantant él a kisantant Közbe nem lépett. Ettől a pillanattól kezdve üuda^ pest; •isszaaozfli kezdett mert nyilvánvaló volt, hogy a magyar ellenzék helytelen irányba tért. /ÜTI/ , , ... § P á r i s , január 29. A Journal dea Débats január 25 -i azamauaa Pierre de Quirielle hosszabb cikket irt Csehország polit ikájárói A oikkben Csehország éa Magyarország viszonyával ía foglalkozik. Csehország - irja - élénk figyelemmel kiséri ós ellenőrzi Magyarországot. A -narvantant és a kisantant képviselői nemrégiben lépést tettek a magyar kormánv-aal v jennek a cettől közbelépésnek hatását igyekeztek csökkenteni, A mapvaroiütal izemoefl követett cseh politika nem ilyen vagy olyan határincidebsen alapszik, hanem a nagyszámban található és egymással egybehaagzó bizonyítékok összességén. Ezek a bizonyítékok indokolják Csehországnak azt a mer- ' : gyozódósóty hogy Magyarország - Németországhoz hasonlóan - makacs kitartásig ^^^P^^i^f/olytat és a szerződéseket nem akarja teljesíteni. Eg^et len oélja, hogy minden lehető eszközzel kivívja a trianoni szerződés revízió jat Nem szerelt le sem anyagilag, sem erkölcsileg. Kifele aktív propagandát folytat, lelkiismeretlenül taraadva azokat a szomszéd államokat ameIvek magyar elnyomás alatt élő fajtestvóreiket felszabadították. Csak'eg^etie n \Pi*a.cikket idéz elánnak igazolására, hogy milyen szellemben gondolko'di k ós" mi - 1 JtfJlllí e 1 **Pl*l az elvesztett területek visszaszerzése Üf ?f b ;!í f M ^^ 8 fS áecembpr 2 8,-la zárná ben azt irta, hog* a tavasz véget fog vetni a csehek imperialista álmainak és újból vissza jut tatla Pozsonyt, Kassát él Komáromot Magyarországnak.
