Bizalmas Értesítések 1923. január-május
1923-01-22 [1460]
§/-/ Prága } január 22, /Magyar Távirati Iroda./ EL inka András a Szlovák mai számában, kezdi meg ama cikksorozat kádasét, amelyei válaszolni szándékszik Scotua Via tornak hozzáintézett levelére. Az első cikk ismerteti azokat a motívumokat, amelyek Sextus Via tort a felvidéki tótság helyzetének tüzetes megvizsgálására késztették és ocsetoli a századunk elején különösen erőre kapott tót-üldözést., amelynek folyamán 6 /Hlinka/ több társával börtönbe került s amely üldözés a csernovai vérfürdőben csúcsosodott ki 4 Ez hivta fel Scotus Viator figyelme"* a tótság helyzetére; Hlinka 1907-ben vagy 1910-ben találkozott vele Morvaországban Is 5 küldte a felvidékre is* Scotus viator e felvidéki utján szerezte az anyagot "A magyarországi mmzetiségi probléma" űimü könyvéhez* amely hamarosan elterjedt úgyszólván az egész világon és népszerűvé vált Londonban* Parisban, pitfeburgban és Clevelandben egyaránt* A könyv ellensúlyozáséra Stoier Izidor, a liptőszentmiklÓ3i főispán "házi zsida ja ,: , ollenkönyvet adott ki a tótság jólétéről. Ma is ellenkönyveket adnak ki a tótok panaszaira, Scotus Viator a cikk Szerint jól tette » hogy megszólalt, mert igy lehetőséget adott a vitára és arra* hogy Hlinka Anglia előtt feltárhassa az igazságot, Scotus Viator levele egyébként nem felel meg az igazságnak és nyilván téves információn alapul* Scotxis Viatort - irja Hlinka - félrevezették és misztifikálták, MegállásithatÓ, hogy Hlinka egyfelől nem emlékszik pontosan Scotus Viatorral való találkozásának időpontjára», másfelől pedig ismeretes, hogy Scotus Viator hires könyve 1907* előtt jelent meg, tehát nem személyesen szerzett felvidéki tapasztalatain alapul, § /-/ P r á g-a, január 22, /Magyar Távirati Iroda*/ A csehszlovák légionárius-szövetség kassai osztályának tegnapi ülésén Jánosok, a keleti el vidéki ^osztály újra megválasztott elnöke beszédet mondott, amelyben a leghatározottabban sikraszállt a tőt néppárt és Hlinka államellenes tevékenysége ellen. A keleti Felvidéken ma feltűnően észlelhető a magyar irredentisták fokozott működése, amely meglepően egyezik a magyar keresztényszocialisták> a kommunistákvés a tót néppártiak államellenes akcióival* A légionárius-osztály elnöke szerint Kiinkáék annál kevésbbé beszélhetnek a tót nép nevében, minthogy addig csak a volt Nagy-Magyarország érdekében dolgoztak, § '/-/ Prága, január 22* /Magyar Távirati Iroda*/ A Szlovenszka politika a Ruhrvidék francia megszállásával kapcsolatosan a Felvidéken észlelhető idegességről irt vezércikkében azzal nyugtatja meg közönségét, hogy nyugodtan alhatik az, akinek t mint Csehországnak, Franciaország, Bíróra egyetlen militarista állama^ barátja* A cikk a többi között ezeket mond la: Kitől féljünk? A budapesti fenyegetésektől? Tudjuk* hogy Magyarországon ma ezer-ás ezerszámra élnek & volt Magyarország eloszolt részeiről menekült tisztviselők és tisztek, akiknek oly rossz a sorsuk, hogy szives-örömest visszatérnének elhagyott otthonukba. Ezek az urak 1914-ben a háborút éltették, vágóhídra hajtották a munkást és a parasztot , maguk pedig vígan láncoltak odahaza. Ma ismét szivesen hajszolnák háborúba a dolgos és munkás magyar népet, hogy szőrözze vissza nekik az elvesztett területeket, A magyar támadástól már csak azért sem kell félnünk B mert ez a támadás mindaddig nem történik meg, amig ezek a hivatalnokok és tisztek hangoztatják annak szükségességét, A maguk borét ők féltik és csak a boros pohár mellett hősök, Gk az integritásért élnek* de érte meghalni nem szoktak* Ha szomszédaink tényleg megkisérel- , nék annak megvalósítását, amit hirdatnak, csak tessék. Mi fogadjuk lá- < to gátasukat ,sot viszonozzuk is majd. Ismételjük azonban: Más az, ha -valaki szónokol,és más as> ha miamiért az életét áldozza, A hires magyar " vitézséget" pedig ismerjük még a világháborúból, amikor a ma gyí- « . rok vitézséggel kergették előre a tőt,, román és szerb ezredeket ők pedig hősiesen pezsgőztek a hadtápnál,, A cikk ezután csodálkozását fejezi ki afelett, hogy Pozsony lakossága tart valamitol, felül a rémhír éknek s ezzel az árdrágítók, az uzsorások malmára hajtja a vizet* Ezok ugyanis csak a közönség korlátoltságából élnek, amikor a háborús hírek következtében magindul a beruházkodási láz és az árak ugrásszerűen emelkodnek, A cikk igy végződik: A Huba vidék megszállása bennünk csak a biztonság érzetét növelheti,, nyugodtan alhatik mindenki, amig nagy szövetségesünk, Franciaország Esseűt és a Ruhrvidőket megszállva tartja.
