Bizalmas Értesítések 1922. szeptember-december
1922-09-14 [1459]
/ / n * , f /Taoheohisohes Preasbureau/ • . , (yJí e r>\ f L 1 ? m SeptemberYHTi~ politisohe Kommissida setzte heute die Debatte úber aie Minderheitsfrage fért* lm ganzea bewegte sich die heutige Debatte auf der berelts gestera skizziertaa btaaten wie Bettiiad uas Ssthlaad warea es, welch© . sich vormaiéa Verpfliohtuagea zum Sohutze der Minderheiten widerVtzenzu mSa 1 a ? der !* derea Ech0 heute Soialoja und ^aasea warea? die^SS'áedS^JfJSS 1 ? 0 El T e í te f^ Systhemisieruag des"etra5ll2SS Üt ^f?Íl!fS^ tZ8 ! ! iad ' Í^ lie öffeatliche ^eiaSag áerselbta es aicht EíiSIJ* * Und <iadurch degustiert ja sogar bluaruhigt zu werdea rZSÍEihJiSi ?°f da \ Weltforcm 4 ® S volker-buades gaaz Sntergeordaet e I?ÍÍ!^Í! 6 he ^ isoheB reia inaerpolitischsn MeS *!3 n2 1 0r ? 0B l 0 **^* hat beute eiaea direkt greifbarea Ausdruok ia ^ and Sí^ 3 * 10 *' dass ^daer, auch diejeaige» s welehe zu hSfcíííJS 8 selbst irgeadetwas zu bemerkea hattSn. aich vorbehaltlos auf dessea viertea Punkt gestellt habé. indem s<e dié MiX heiten darán erínnera, dass sie in len Ingen dea Völkerbutdes nioSt iSkiíL*?*? Eeohte, sohdern auch fflichtet habín/dl^rSSíaSiS! LÍSÍi« 4a8S aie als ^fyale Bíirger^ mit dom Volke, zu Jelenem sie 2f í gehorea, zusammeuarbeitea. líorgea aachmittag wird ia der nolitischea Kommission Dr. Benesch das wSrt ergreifenT worauf eiae Komt SÍrd'°/ör?^/ ndgÜltigea Wtion das AntrSgos Murraya^ainít Serden § /-/ Prága, szeptember 12. /A MTI tudósítójának jelentése./Smeral dr. a tót és magyar;k©m*unisták kassai nagygyűlésén a külügyi politika aktuális kérdéseiről is beszélt. Elmondta, hogy Kassán, tehát azon a vidéken, amely négy kapitalista állam, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románra találkozópontjának tekinthető, rá kell mutatnia a külpolitika ket aktuális jelenségére^ Csehország uj külpolitikai iránykeresésére és Horthy genfi akciójára. , , n .. . ~. . , Ekét jelenség látszólag telj esen. különálló, a « kvalitative mégis egybetartozik. Eorthynál a naoionalista imperializmus ujabb törekvéseiről van szó, de ugyanez áll Masarykra es Benesre is. A kisantant legutóbbi prágai értekezlete után nyilvánvaló, hogy Masaryk és Benes a köztársaság külpolitikáját tudatosan m nacionalista-imperialista útra akarják terelni. A kormányhatalom e két képviselője még két évvel ezelőtt Kramarssal ellentétben nem tartotta a köztársaság különös szerencséjének azt, hogy te rületén túlságosan sok idegen nemzetiségű állampolgár él. Feltételezhető volt a hatalom fenti két képviselőjéről, hogy tisztában vannak azzal, hogy a négymilliónyi németet, magyart, lengyelt, ruszint tartósan nem lehet majd kizárólag rendőri intézkedésekké^ rendőri eljárással, az állampolgárság megtagadásával és kiutasításokkal kormányozni. A jövőtől tfemélni lehetett a nemzetiségi .autonómiát, ük lehetőségképen latolgatták azt, hogy anyagi kárpótlásom kért bizonyos határkiigazitást hajtanak végre Magyarország javára, ha Magyarországban oly tendenciák érvényesülnek, amelyeknek sxélja a demokrata, nem nacionalista és a revans-gondolattal felhagyó kormányzat megalakítása. Az Erdős-Kárpátokat ugy tekintették, mint megőrzés végett Csehországra bizott letétet, amelyet visszaadnak annak, akihez taátozik, Oroszországnak vagy Ukrajnának. A kisantant prágai értekezlete azonban rávilágított arra, hogy Franciaország befolyása alatt a Hradzsinban megváltozott az orientáció, A hivatalos kommüniké szerint közeledés történt Lengyelország felé, amely Keletgalicia megtartására törekszik,_és Románia felé, amely Beszarábiát nem akarja vissza adni az oroszoknak. Távolodás történt viszont az önrendelkezés elvétől. Az Erdős-Kárpátok egyszer re megszűntek letétnek lenni, végérvényesen bekebelezett terület lett, közvetlen kapocs Csehország és Lengyelország között. A prágai értekezlet után kimondták, hogy a köztársaság a kisantant tagja, a kisantant pedig nemcsak a magyar revans ellen védi Csehországot, de Oroszország esetleges fenyegetései ellen is. Kíváncsiak volnánk, - mondta Smeral - milyen katonai ellenszolgáltatások mellett, kinek oldalán, kinek ellenében kötelezett le bennünket Masaryk és Senes titkos diplomáciája. A csehszlovák imperializmus © tendenciájával egyidejűleg megkezdődnek Horthy imperialista törekvései is, aki nacionalista sikerekkel, vagy legalább jelszavakkal akar. ja megerősíteni^pozicióját. Ez az értelme a magyar kormány jelenlegi genfi akciójának, amely túlszárnyal a határon és nemzetközi jelleget ölt. Minket kommunista munkásokat - folytatta Smeral az utóbbi időben felszólítottak a magyar iskolaügyi tüntetésekben való részvételre. Az daternaoionalizmus tudvalevőleg nem jelenti azt, hogy a jogos nemzeti #w követelésekben passzivitást tanúsítsunk, tehát résztvettünk a magyar iskolaügyi kampányban. Ez azonban' csak külsőség volt és nem spontán megnyilatkozás. Kiderült, hogy Horthy indította meg az egészet, aki igy akar anyagot szerezni a genfi magyar delegáció számára. Ez pedig nekünk nem érdékünk, nekünk érdekünk az, hogy Magyarországon a Horthyuralom elsöpörtessék, mindkét külpolitikai jelenség, a csehszlovák külügy ujraorientálódása ós a Horthy-akció egyet jelent, a£ reakció és a militarizmus további erősödését. f
