Bizalmas Értesítések 1922. szeptember-december

1922-10-29 [1459]

§ /-/ Prága , október 27. / Magyar Távirati Iroda/ A Prager Presse Georges Blondell francia történettudósról és publicistáról Prágába való érkezése alkalmából elmondja, hogy a háború alatt határozottan a pángermanizmus ellen foglalt állást együtt működött a cseh külföldi propagandá­val és azok közé tartozott, akik szükségesnek tartották Austztria Magyarország feldarabolását^és uj középeurőpai rend megteremtését. Éppen ezért a Prager Presse szerint heléyn­vjiló az egyik prágai laphak az a közleménye, amely Blondell nek a Pester lil/y^orlban közölt srikkéban kapcsolatban bizalmát lanságát felejezi ki Blondellel szemben. Blondell részt vett a népszövetségi unió budapesti kongresszusán és ismeretes, hogy a magyar propaganda mennyire dolgozott azán, hogy a kongresszust a maga szekerébe befoghassa. A notoriJÉH magyar vendéglátással sem lehet megmagyarázható, hogy ez a fran­cia rudós, akinek ilyen múltja van azt az esztelen kijelen­tést tenni, hogy kár volt Magyarországot meg nem kérdezni ' a döntő tárgyalásokon, tart-e jogos igényt az elszakitott idegen nemzetiségekre. Amikor még ma Hlinka is azzal akarja igazolni magatartását, hogy a magyar önkényuralom ellen foly­tatott küzdelmeire hivatkozik, akoo'r nem találkozik olyan objektív külföldi, aki, még, ha akármennyire puhitották is újra magyar uralom alatt szeretné látni az elnyomott' népe­ket. Ezért az elemi udvariasság parancsa az, hogy meghall­gassák Gondell előadását, melyet Prágában Allianes francaise vendége tart meg. § /-/ Prága október 27* A Szlovenszka. Politika a tót fas^cista-mozgalommal kapcsolatban megjegyzi 1 hogy Jehlicska és ünger Pazulik József közvetítése utján, tárgyaltak Priedriehi^l és Gömbössel, akik a Szlovák további megjelenésének és röpira­tok terjesztésének költségeire nagyobb öss'zegü:|>énzt bocsátot­tak rendelkezésre. A Szlovenszka Politika szerint Briédrich és Gömbös pénzetv kivül embereket is adnak majd Jehlioskának. és Ungernek, gyilkosokat, gonosztevőket és tolvajokat, akiket a mag3gr kormány azzal a feltétellel bocsát ki a fegyházakból, hogy az utcfellamok, főleg Csehszlovákia ellen minden eszközzel dolgozzanak. A magyar kormány már is ii tüldöttj L a Fe lvidék keleti ' megyéibe| ahol röpiratokat és a (ügynököket} TTescheni Szlovák számait terjesztik és a lakosságot á csehek ellen lázáutják. § A/P r á g a , október 28. A MTI tudósítójának jelentése./ A csehszlovák hadsereg nemzetiségi összetétele az idei sorozás eredményei szerint a következő: 68.19 % cseh­szlovák, 3.11 J» rutén, 0.02 <f* lengyel,- 0*03 <yb román, 21.36 $ német és 7.24 $ magyar. Eszerint az úgynevezett államalkotó elemet a hadseregben 71.40 $ képviseli, a magyarokat és néme­teket ösrzesen 28.60 JÉ. § /-/P r ága , október 2C. /A MTI tudósítójának jelentése*/ 1 Ba.ondel francia történettudós ós publicista tegnap prágáb-an előadást "tartott, amelyben hosszasan fejtegette, hogy Csehszlovákiára- milyen nagy feladat és milyen szép jövő vár Középeurópában. Fejtegetései során t.rra a következtetésre ju­tott, hogy Középeurópa jövőbeli politikai rendjének egyedüli biutositéka r kisantant. /! § /-/P r á g a , október 23. /A MTI tudósítójának_je­Jelentése./ A Yenkov a Csehország és Jugoszlávia közt fennálló forgalmisták kéruéséről közölt cikkében rámutat azokra a ne­hézségekre, amelyek a két ország kölcsönös forgalmának útját állják és mérlegeli az előnyöket, rmelyek abból származnának, ha Csehország a maga eszközeivel bonyolíthatná le a forgalmat. A cikk elmondja, hogy a trianoni szerződős szabad magyar vasut­vonalakat biztosit a üjjnántulon Csehország oéljaira. A lap ezt a megoldást elfogadhatcnak"' is tartja. Mindamellett ez a meg­oldás csak bizonyos feltételekkel tudná pótolni a korridort, amely eddig kivihetétlennek mutatkozott. Végül mégis csak szük­séges, hogy e kérdésben tárgyalásokat kezdjenek Magyarország­gal. Ez annál szükségesebbé válik, minél inkább enyhül a oseh gazdasági yál3ág és minél nagyobb lehetőségei' nyílnak a cseh kivitel száméra. Csehország szempontjáb.cl az Adria hasznosabb az Északi-tengernél, tehát az Adriával való közvetlen kapcso­lat Csehország számára létkérdés. , ( r SP'

Next

/
Thumbnails
Contents