Bizalmas Értesítések 1922. május

1922-05-03 [1456]

| £ u k a r e s t,április 29, /ürient Radio./ £w ibas léi a voli magyar fó ispán, as erdélyi myyar párt mrkan: t **** mély is ég e t- araii lakos a %*a twtytmM flott &*fM««l**\ te ,hogy o románia$ magyar tissbbssg lojálisán onajtja / so..~. qáíni az állam érdekeit, meri elsősorban állampolgárnak érzi magái,amas állam polgárának, amelyben él.heAzetisegre va­ló tskinUi nélkül a legjobb politikának tartja annají as ál­lamnak támogatását, amely számukra a joleUt es a békés jotft­biztositia és finnek fej éhen semmi egyebei nem kér,mint a *o*öi BOlgéroklaZ eQyenlú bánásmódot. * romániai magyarok csak a trianoni betesz* rzö&i* t issU U tbenvartását nénit es egyál­talán nem foglalkoznak kivándorlási terünkkel, ha a kormány lehetővé teszi számukra, hogy békesm éljenek es fejlődhes­se nek-./tö'i'l, / Bukarest, április 28. /A MTI tudósítójának jelentést/ A Diminieta feltűnő helyen és tipoarafizálással, vala­mint számos alcímmel párisi tudós Hójának alábbi levelét közli: Tudjuk, hogy a budaptst i kormány, mint ez a magyar propagandának a francia, angol és amerikai sajtóban elhelyesett híreiből és cikkeiből kitűnik, elhatározta, hogy Génuáhan szóba hozza a Jávát étele k, a kisebbségek, valamint annak a kártérités­nek kéraését, aÉielyr&l azt állítja, hogy a román okupáció követ­keztében megilleti. A táviratokból tudjuk, hogy a konferencia megnyitása utáni második napon felvetette a kisebbsége k KP. rd.és ét, falé g~ Só­mániával szemben. A magyarok áUhatatosak.tzt a kérdést már félve4 tették egyszer a nemzet*;, szövetsége előtt, azután oedig a brüsz­sgell speciális konferencián , hogy megvitassák a ne-jSzöve tségi Jiahtumnak a kisebbségek védelmére vonatkozó rendéIkezései alkal­mazásának módozatait. A brüsszeli konferenciát elnapolták anélkül, hogy határozatot hozott volna, de foglalkozott magyarok panaszai­val; j.ól jegyezzük mg, azonban, hogy tisztán elméleti alapon, fi­értliffljsri .»#is ... gördített akadályt semminő határozat meghoza­tala elé, viszont azonban határozatot hozni nem tudott. A magyarok Qénuában ismét nem arattak sikert, mert itt, mint az a táv iratok­ból már isméretes, a népszövetséghez utasították őket. Világos, hogy a népszövetségbe vált felvételüket várják, ami őszre bizonyá­ra megtörténik azért, hogy bejutva elérjék Romániának a hágai döntcüiróság elé való utalását azzal az indokolással, hogy Erdély­ben nem respektáljoka k tSebbs egekre vonatkozó szerziaést. A magyarok ezenkívül késsültek arra is. hogy Génuábani ssóvátegyék a jóvátételek kérdését is, bár Gannesben azt határoz­ták, hogy ez oly tárgy, amelyről nem lehet disputálni, l/gyliter il azonban, hogy a génuai kédbéz&ilen légkör^hatása alatt meghátrál­tak, Majd meglátjuk, hogy végig megmaradnak-e emellett* " ~ Az_ Ere P'ouvelle" egyik legutóbbi számában "Teremt­sünk ujabb koldusállamot" cím alatt megjelent hosszú cikkben azt találjuk, hogy magyarok Qénua részére óriási akiacsomőt készite t­teka jóvátétele k kérdésére]., " Azt állítják, hogy a kisantant nem engedi őket élni. Magyarország egy fillért s§m adhat kárpótlásra. Kereskedelmi mérlegének deficitje 192C-ban 15 milliárd korona volt és elare látható, hogy 1921-re még nagyobb lesz, A magyar ko­rona az utóbbi Hónapokban abnormálisan zuhant s ennek következté­ben a megélhetés megdrágult. Honnan kér a kisantant, amely 3C,000 drb. marhát követel, holdanként 3-4 drb, szarvasmarhát, mikor Ma­gyarország csak 3 holdanként rendelkezik 1 drb, szarvasmarhával. A Magyarországon Wte gmaradt igás állatok száma, főleg miután a ro­mánon a legtöbb mezőgazdasági gépét elvitték, nem elegendő a nor­mális müvelésre, " Magyarország tehát kéri a jóvátételi bizottságokat, hogy ne kötelezzék fize tésre. sőt utasitsanak $2 minden fizetésre irányuló kérést, mig nagy külső kölcsön utján, amelyet kér.pénz­ügyei rendbe nem jönnek, hogy megkezdhesse tartozásai kiegyenlíté­sét. Mint látjuk - írja továbbá a levelező - Magyarország ÍP.P y ;9y» Németország vagy Bulgária kijelenti, hogy nem képes fizetni, sőt óriási összegeket követel Romániától, milliárdokra me­nő koronát aranyban az okupáció idején végrehajtott rekvirálások elienéoen. Mint isme retes a magyarok arra az álláspontra helyezked­ne/., hogy mivel a román okupáció a legfelsőbb tanács el• énére tör­tént Románia n»m hivatkozhat ik a hadiállapotra, igy tehát a rekvi­rálás jogára sem; követkv&ésképen mbudapesti Kormány az értékek visszatérítését követeli. Most egy hete a nagykövetek tanácsának Mrisbqn ez ügyben memorandumot adtak át. R'soulced, Románia meg­bízottja a Jóvátételi bizottságban- megtudva a magyarok reklamáció' gát a nagykövetek tanácsának expozét küldött, amelyben ismertette az e keraesben eljojjlalt román álláspontot. Meg kell várnunk vájjon a magyar delegáció kísérletet tesz-e egy vagy más uton e kérdésnek a genuai konferencia ele va­ló terjesztését.

Next

/
Thumbnails
Contents