Bizalmas Értesítések 1921. február
1921-02-10 [1441]
A vármegye* reform Ügyében tartott tanácskozásról szóló tudós( t& folytatásai Me gállapitj a azt. hogy a magyar vármegyei szerveset mai összetételében egy államaltto tó géniusz által történelmileg kifejlesztett intézményes biztositéka nemcsak annak, hegy a hatáskörébe utal t közügyek intézésében a nemzet legkülönböaaűv ré Vegei résztvehessenek, de egyben annak is, hogy a hivatásuknál, képzettségüknél, hazafias hagyományaiknál fogva vesetésre termett tényezők az önkormányzati éleiből még t a legszélsőbb eszmeáramlatok hatá3a alatt elfajzott oárt~ és osztályharcok közepette se szoríttathassanak \i. az pedig a mai, viszonyok közö tt Magyarország létérdekével 9gyet j elsnt .Epen azért a vármegye 3servesetének a jelen viszonyok kösz tervezett megbolygatá3át mint a nemzeti megszilárdulás, valamint az ország területiM'épségének helyreállítására irányuló legszentebb törekvések zászlóvivőjétől való megfosztását eayenesen nemzeti veszedelem- . nek tekintjük. ifi nd&sekből kitol yólag a súlyos kül~ és belfuoli tikai helyzetet is szem előtt tartva, a j avaslat a leghatározottabban állási fog.laJ^ minde-n olyan időszerűtlen reform ellen, amely a jogfolytonosságot ma úgyszólván egyedül képviselő törvényhatósági és kös3éai szervezetnek tö rvényes rendszerét megbolygatni^ vagy átalakítani kívánja, és e. ' . törekvésekkel szemben egyértelmű til takosisát és állásfoglalását jelenti ki. /Eelyeslés.J Frónay Dezső báró állott fel ezután sürü taps közben és mondott nagyhatásu beszédet. -Ha keresem - mondotta - azokat az indi tóokokat, amelyek a belügyminiszter javaslatának tervezetére vezettek, érezzük mindnyájan hogy kivételes időket élííhk A érezzük, hogy a föld inog. ooggal kérde she tjük t hogy ha ilyenkor é~ pitünk, nem fog-e az épület 0sszedőlni. HJI Ezután részletesen foglalkozik a zalamegyei kös$yülésselt megemlítve azt, hogy azt csak tijhirlapokoól ismeri es ezért óvatossággal fogadja. Azonban iskt olvasta egy másik törvényhatóság határozatában -nem tudja szándékosan vám nem szándékosán - ebből a szővegből a nem szócska kimaradt, amelynél fogva a vármegyei határosat teljesen ellenkező értelmet nyert. A belügyminis zter megsemmisítő határozata pedig épep ezen az egy szón fordult meg. - Mivel ma cenzúra van, a közvélemény csakis a tanácskozó testületekben szólalhat meg. A közvélemény irányitására és kifejezésrej uttatáséra szebb és hí vato ttabb orgánum,mint a törvényhatóság, alig képzelhe tő. A megyei határozat több mint a népgyűlés, mert az utóbbi csak előre elkéssi tett színjáték. A megsenmisitő rendelet semmis, mert ha azt mondjak is,hogu az a megyei határozat nem létezik, a nyilatkosat megtörténtét megsemmisiteni nem lehet. A belügyminiszter megsemmisítő határozatában arra / hivatkozik, hogy"a zalamegyei rendelet megsértette a kormányt, ma pedig a tekintél yeket megtámadni nem kell, Sq-j emelni kell a tekintély kultuszát. ^ /,<-, . , r Csakhogy különbség van a tekintély éh hatalom közt. /blenk helyeslés./ Lehet valakinek hatalma tekintély nélkül. Az osztrák abszolutizmusnak volt hatalma, de nem volt tekinDeák Ferencnek nem volt hatalma, de volt tekintélye. A tekintélynek erkölcsi alapja legyen.Ahol meg^van az erkölcsi erő, ott előbb-utóbb meg jő a hatalom is. 'ía Iában megtámadta c nemze tgyülé s ssuvereni tását ez a határozat? A velünk harcban állott hatalmak jelentették ki, hogy velünk csak akkor fognak megállapodni, ha az általuk megállapi tott általános szavazati jog alapján alakul nemzetgyűlés. Ebből az következik, hogy a nemzetgyűlés hatalmának eredete kívülről Jött. /ügy van] l/gy vanl/ kehoay félreértsenek. Ez nem azt j elenti ,hogu azoknak a hazafiaknak, akik ebben résztvesznek akik anrwtk, tagjai, azok hazafiságában ké telk edünk .Azok/iak egyéniség ét a leg távolabbról sem akarom é Hnteni .Uem. &i meg vagyok győződve, hogy azok L- bá r egy-kettő kivételével,egyiket sem ismerem személyesen *QJ) hazafias érzésből nagy áldozatot hoztak, amikor elfogadták megbisásukat. De dacára ennek, az Ő szuverenitásuk, as ő állítólagos szuvereni tá3uk a hódítóktól ered és a hódi tokkal nuertek iqére te&et a maguk hatalma ra.tfe alehet, félreértenek majd, kert aki a közéletben résztvesz, el kell készülve len&i erre is. Ismétlem, nagy elismeréssel vagyok azok iránt a férfiak iránt, akik lehetővé tették, hogy Magyarorsság ebből a hínárból kilábolhasson. Azonban fel kell tételeznemróljikis azt a belátást, hogy a: nemié tcual és l^tmeneti S as ur, án) é s az ő hazafi asan { elfogott feladatuk^ szerinimm kettős:a jogfolytgnosság elyreállitása^ és az integ ritás éfasssasserzé se, &gyik a másiknak feltétele és következménye. A jogfolytonosság jelenti ae integritáshoz való ragaszkodást és az integer Magyarország nem, lehet más, mint amely a régi alkotmány alapján álh Azonban meg tört ént dolgokat meg nem történtté tenni nem lehet, ez kérlelhetetlen ' \' törvény* és ezt a történelem is tanusi tja. Magyarország történelme is mutatja, hogy a jogfolytonosság megszakítása után életbeléptetett intézmények pgyr észé t át kellett vemnie, azonban igenis módot kell találni arra, hogy amint a nemse tkösi viszonyok és a belpolitikai helyzet módot ad arra, as integer alkotmányt vissza kell állítani a maga teljességében.a nemzetgyűlés-j nek tehát nem leh*t más dolga,mi nt^hogy ezt végezz? el. ó*** íme csak, egy példát hozok felf az úgynevezett birtokreform kérdését ket szakaszban intésri el a nemzetgyűlés, és az elintézést mini szteri rendelet szabályozza. Vájjon me alfelei $& a& alkotmánynak? Ez rontja a nemze tgyülés tekintélyét.
