Bizalmas Értesítések 1921. február
1921-02-10 [1441]
Az értekezletet Agorasstö Tivadar, pest-~várinőgye alispánja üdvösölte mint házigazda. Az ér%a>é,let elnökévé felek! József grófot vál ásatott aj«J«<hazafiul Aggodalmát fejezte kt a tervezett reformmal szemben, az as aggodalom vezeti, hogy, ha a mei időkben megbontják azokat a pillérekéi amely pilléreken a magyar alkotmány mint az dsi alkotmány bástyáin nyugszik, az épület könnyen összeomlik. Ha szt nézzük, van-e szükség érre a reformra, a legnagyobb nyíltsággal meg kell mondania az elnöki székből, hogy erre most ninos szükség. •Kérdezem - mondott* - vájjon'-a bob tani kor alkalmsa-e arri hogy ujabb, messzdnens reformot alkossunk. ABt hiszem, nem. kérem az urakat, hogy innen hazamenva, vigyék magukkal a lelkesedés tüzét és 'hassanak oda minden tisztességes eszközzel, hogy ebből a törvényjavaslatból törvény ne legyen, izután arra kérem a fölszólalókat, hogy tárgyilagosak maradjanak. Báró Kaas Albert előadó mondotta el ezut&n beszédét. AZ én helyzetem, mondotta, részben könnyű, részben nehéz, könnyű, mert nem szükséges, hogy qnöket kapacitáljam, hogy önök előtt indokoljak valamit, hiszen sokkal jobban tudják, mint én, hogy miként kell elbírálni a javaslatot. Hahéz azonban referálnom valamiről, arról a javaslatról, mert ez ninos a kezeim között és nem áll módomban, hogy arról rendes és részletes magyarázatot adjak, kár megnyitó szavaimban kénytelen vagyok kifejezni azt az aggodalmamat, hogy összejöttünk itt, a magyar vármegyék, hogy tiltakozzunk valamely rém ellen, amelyről nai tudjuk, hogy milyenforma. fiagyon sokszor hallottunk a vármegye hibáiról, de ezek az urak, akik erről beszéltek, mindig megfeledkeztek arról, vájjon kl a bűnös. A régi vármegye az az ősi tölgye a magyar állemeszméntk, amelyről Deák ftrenoí;} is egyszer azt mondotta, hogy az angolt jellemzi a világuralmi tőrekvéa, a francia nemzet ujitásökat hoz, a aémet a tudományos életben vezet, a magyarnak a szimbóluma az Igazságosság és jogfolytonosság szeretete. Hol vagyunk ma ettől a jog. folytonosságtól, ettől az igazságosságtól? Volt a magyarnak nádora, tárnokmestere, országgyűlése* fia van nemzetgyűlése, ütegmaradt a régi vármegye, főlgy volt, amelynek lenyeaték egyik gályát a másik után, pedig ez a tölgy a nyesést nem tűri. A vármegyét fenntartotta a magyar nemzet jogalkotó géniusza, a nemzet ereje* De jöttek a változások. Jött a háború, két forradalom, most pedig a restauráció^ mely azt hiszi, megérett az idő arra, hogy a vármegyének ősi alkotmánya allén — talán erős szót használok, de Bem tudok mást találni, lelkemből fekad — merényi etet kivétsek el* /ügy la v< V»b olyaB forradalom, amely előretör, de az a forradalom, ami Eagyárországon volt /Felkiáltás: Zsidó forradalom.'/, , visszaeső farradalom vo^t. Bemélem, h°gy a restauráció nem ezen az utón halad, aem megy ezén az atoa tovább, hanem keresi és magtalálja öBmagát, a megtalálja a bölea mérséklet útját, felismeri a nemzeti történelem, a történelmi alkotmány/ere ' mesgyéjét. A javaslat, amelyet a magyar királyi kormány beadott, azt mondja, hogy a vármegye nem felel meg a sokat hangoztatott koreszméknek, nem felel meg tálát a közvéleménynek, bár a közvélemény sző helyett sokkal helyesebb volna a közhangulat* Fájdalom,ennek a nemzetnek közvéleménye nincs, csak közhangulata. Kénytelen vagyok bevallani, hogy a javaslatot nem ismerem. Az jtagazaa törvény hatéságok felterjesztést intéztek a belügyminiaztar úrhoz és jelezték, bógy a vármegyék össze akarnak jönni és véleményünket nyilvánítani arról a javaslatról, amely róluk van hivatva dönteni. A belügyminiszter ur ezt a javaslatot nekünk rendelkezésünkre aem bocsátotta, tehut bítVslloBi, éa erről a javaslatról referálni nem tudok. De &eg vagyok döbbenve, és szt hiszem, mindenki meg van döbbenve e fgi Az egész ország szervezetéről szóló javaslatról van sző, a minisztérium magas,oda a nép jajkiáltása fel nem hangzik, legfeljebb ők hangoztathatják a demokratikus eszméket. De a népi. jajkiáltása ott van a vármegyénél és a földszintes főszolgabírói hivatalokban. 1870. óta ismételten felvetődött a vármegyei reform, Mindig kiadták a közvéleménynek. Olvastam, hogy 1870-ban azt mondotta Andrása] miniszterelnök fisza Kálmán ellenzéki vezérnek interpellációjára, hogy nem mondja ki a sürgősséget, ítéljen előbb a közvélemény. Ka itt áll agy rejtelmes törvényjavaslat, amelyet a legilletékesebbek titkolnak. Ham tudom, törvényjavaslat-e ez az ország fejlesztésére, avagy Ítélet, amelyet a delikvensnek a siralomházban kell megtudnia* az a javaslat, amelyet ugyancsak a belügyminiszter szerkesztett, amelyet •már egyszer visszavont, bizonyára csak egy gondolatmenetből indulhat ki és azt hiszem, bizonyos hasonlóságot fedezhetünk majd fel a két javaslat között. Ükőre kijelentem, nen tudom,az uj javaslatban az van-e, amit mondok, de nem én vagyok a hibás. Abban a javaslatban, amelyet ugyanaz a belügyminiszter a közvélemény elé boesájtott, nagyon fontos resÉfraok vannak. gLőször la törvnyhetósági tagsággal ruházza fel az összes' nemzet gyűlési képviselőket abba a o kerül étben* ahol megvál ssztották.Azzal indokolja .hogy nagy fontossága vsa annak, hogy a nemzetgyűlési képvisilők tagjai legyenek e törvényhatósági bizottságnak. Igazba régi alkotmányban szoros kapcsolat volt az országgyűlési és törvényhatósági tagság között, azonban akkor a törvényhatóságok küldöttek be az országgyűlésbe a követeket Hem bliJpatásom a polemizálás, de mégis kénytelen vagyok leszö> gezni azt, hogy veszedelmes törvénymagyarázat az, amelyik a contrario argumentál. Bégen az országgyűlésen az,? tolmácsolta a népnek jaját, baját | aki a törvényhatóságnak is tagja volt. De szerény nézetem szerint más az, ha e napi politikát, a napi politika, a kl- és bealakuló egyesülés ssétmálló és szétmállásből egyesülő /nagy tetszés, derültség/ napipolitikát belevisbik a törvéaybatóságba, ahol ők sohasem fogják megérteni azt, sémit eddig miaden magyar lélek megértett és esek szürke tudósok vitatkoztak afelett, miképen kapcsolódik össze az állási feladatok közvetítése és az önkormányzat, /Sohasem értik megi/ Félő, hogy az az országgyűlési képviselő' akkor^tQg a törvényhatósági közgyűlésre menni,amikor a pártpolitikai ambieiő követeli tőle, hogy üszköt dobjon a vármegye békés élőt éhe,/ügy vaalügy vani Zajos helyeslés./ A pártpolitikát viszik be oda, ahol esek nexrze % fentért ípunkának van helye./ügy vani Ügy vani/ 8z a javaslat,megvon je a tanácskozási és szavazati jogot az aljegyzőtől, az ügyésztől, az ülnfekőktől és a lavéltárnoktől. Az indokolásban azt mondja, hogy a tisztviselők befolyása nem kivánatc &rth*UUem miként félhet 2GC-3ÜQ tagu bizottságnál - amint a javaslat tervezi - a 8- 10 tisztviselő befolyásától. Hiszen a magyar törvényhatósági bizottságok komoly férfiakból állanak, akik nem felnek a kritikától és ninos veszedelem abban, hq a tisztviselők a kapaoitálas fegyvereivel argumentálnak és nincs veseedelem abban, ha igy indítványukat kerasztalviszik. de, a szakértelmet ők képviselik t
