Bizalmas Értesítések 1920. december

1920-12-27 [1439]

i* Wien „25. D&zember / Privatmeldunc dee ^m£B/ Dem Me uen Wiener T'a.qblait mírd von ungarisaher 'Sei te gé^cnrie ben: Maeh der

f vem &euen -Wiener *ag blatt verirei<í'hen ős te r re i ehi schen Auff&ssurtg ..geht aui dem Werilaut des Artikels 208, des Friedens zen St~ Germain herpsr. dass far die ehemallgen gemeinsam&n Ak*ti ven auch far die ferhael tnisse sm'ísehen ÜJterreieh und u

ng&rn das ferriterialprinsip masseebend sei, maehrend nach der ungari » s éhen Auffa&sun'o das ni akt aer Fali ist., £őr die Interpreit erung der im Arii kel "208. des Friedens ven Si. Qermain enthal tenen Be$ tlmmungen is t ven .entseheidenier Bedeutung díe Auffassuna.^ su d$r die intenie selbxt sich in, dieser Hinsicht hikannts hat,, In $er Aniweri der fin tente auf die Bemer kunyen der ungarischen Frieáensdelaeution sum Artikel 191, des Friedens ven frianen wird di eehesüglieh gesagt f dass die Dispesitienen des .Artikels

H iselche das Territeriélpv-Znsip statuieren, sioh wohl auf 'die 'Staaisgü ter i'n jenen W* * tungari schen bsgénden be sie ken y welshe auf Grund des Fr isdcnsvertrages van ungarn an Österreieh abéltre fon u. érden mtissen dagegen auf jene Vsrm&gensehfekt* die aer früheren ftsterreichisen~ungari& énen .Menarehie gehőrten und die nun sich auf dem. Gebiete des neuen &s terreieh oder- des neuen Ungarn be dinien,, semíe auf die Ki gen taner der Krene und auj die Primtááter der altén Rerrseherfamilien auf den gleichen beÜt tern in 1-einer Ifeise Besue habén Die- Re chte„.welehe jsáer der leiden Sima tan auf diese Güter geltend machen kann', seíen i-iel« m»kr In einem seperd ami ab le s&isGken űs terrei-oh und F

Jngarn su regein Bet ungari sche Wunseh ff §# nun gerade dahin

3

gu aies*m meéeri emtable Gelegenheit su gebén* y. § i a december 25, /A MTI, magánjelentése/ A'Béesi ' < 'ffSágban /• aknői Vilmos nyilatkezik a kirélykérdésr&l nshdnu Kéttel eselővt e tárgyban Mé&sben megjelent röpiratával kapásalaihan Mem ériem, menájá, nagy a szabad kírályválassíásrél, . amelyről n'fádn'ü nappal ezelőtt annyi t beszéltek :dahasa, ma már a termdsy&típáriban sem esik szó, ff ím ériem, begyén változhatott át például 'Friedrich egyszerre IQQÍ titiii'stává, Mem érti as ember heey lehetnek i

C

gi timisták Appenyi és Andrássy, akiket annyira hagyrahicsülök. Ások akik a legitimista álláspont nenéssegem víiaíkesna% nem ia gondolnak arra: hegy as általam ajánlót* wáden intessék el ezeket a nehézségeket, ugy, hegy a dabsuurgiunasstia éa térela egtjszersmindenkorra formálisan . is mondj anak Ú a magúm* trónról, Később elmondj a Fraktéi

s hegy erről a kérdésről haeyebh történelmi tanulmányt ir és hogy könyvének ialulsásai *iqen érdekfeszi tőek és instrukti vek lesznek kivált a mai helyééiben, mert a királyválasztásnak története a magyar nm • sei ieasi -.űrténeteA magyar nemzet sorsa mindig a király&álasz• • iásekkal dőli el,, kel Jebbrq, hol balra. Beméli, hegy könyvével már tavaszra él feg hessülni„ X e i a n , jS9U Desember /Prii®atmeláw$ das UTKB/ Dí$- &ei,-> Fr15 « pr i ••«l b ringt als swei ten. Artikel « inen Me i irag das Graf&n ' huri Appenvi in dem dia ser erkl&ert r dass áas neue.^J ah** für ungarn .. U' ?-.-i cnen éiner enis$'hí e$*z"b®ti

>

'Besseruny der inn# Lafé f?'-;/- vneh Di e Megiermgs.krXsérdeleit* im £nfan§' AC> " im ati::<n,iu• %*M«pi der- Auseina^er'setMwí.M, mH vetemhiWéenen firttp" man tui p*r$>*/^lr'$h*i Av irat ion #n be&ah\n.en hat te p en-úe r*# in jjp $ i l| ejfad a di* a M er Ée í i p f aie su erwmrten war» Ke isi en t?$ i e e in en KÍ..eÜe ne r Svhrtit in j en a r Si ehtung gésekéheft- d t& &$n Mfm* ÉL kátiu: kéfeXgi wérmn a )ilen„ naé.ml'ieh; 'Mi V Aus éh; e'én&ljw^g t-én Píriéi^Seksiekien die sachliohe Befríedtgung bét der MWf'isiu.ng einer jeden S tel le in den fo r der grund in Yú"akan

: Me im úuah eín§etreffen

0 was ioh stets verausjgesehen hehe- ians díe JraiisnalversammíUng irat? aller íersuehé é 7,mieiraeht 'su sek&rex stéh wúr ffnterstuisung einer' saehlianen >auf ve aie &rvhd.<cű* sfekenéen *egterung' herbeigelassen haWs»..-.fHr Csi da:, m$né ffberrwehm§# denn mein Kíndrmk ven der Maiional^&r^ s^:sü.unq mr immer der', dass sie nur eine entspreehends- íführufia • brauchc.. um veliktmmen'begrisdigende parlamentárisaké Arbeit sv le&tien und dass sie naeh dieser Fükrung geradestu auraiét* #er« aá;"' hn:iiA-•: Gráf £ppm0yi die netwendieen Aenedungen M d-%v Pe.< fik' Jt<t *f?klas? t, dass ver allém Beaj.pelitik ^emaeh „ wvmsn áö»«a« %t -cürdigt auék das genial entmrfene und' tief du+*h* dáehte Fin-anstpregramm Miláné hegedűs» S z a. á c 3 r Ó: 1 .j*l»tji;ik m mp^&t T-: vira-H •tríf^.^*• s*é$tm bar lo-ln iijűsr károly dr. tüí^ája tárgyasára hív ,a

:

'^Í I fiaUMéíitl aaapaaakat, bagy a azoiaüsédea v-kraagyók főispánjainak és é kül'őgvöji|iia» ter képviaalcioek Jal.anlotében Megállapodást léteaitseo a Jago szlávi a felé yalá határ huss kiléaateres zónáját a közlakadés éa a taaiaéayak átszáll te * aának aaabályo»áa.ára* A tárgyalások eradsaénynyal légaodtak agyaa» aert elvi vas gél lap adások otáo azzal távoatajt el a' aaapáaok« bo«y korpényaknál jelentést tessnek ez egyesaéaye'kröl. A gyskjrlai'i kerasztíCvicelre a«a-ve azonban ecdig eeBiai konkrét intázkeüaa nea törtéat aem a jagossláv, a&c a magyar kormány részéről* Aa ügyben aoat jelentőé lépés tgrtéat

t ' mwnsyiben a aagyar mlaíaatartaaáoa a bét elején foglalkozott az áikeléai éa a közlakedéai Btódoaatokkal és váltoatat«sael jévábagyta a Saegeden lefoly^atotli tárgyalások magállapodását Aa egyezssény kilenc pontból áll és az a leirat, aaely csütörtökön érkezett a főispáni hivatalhoz . teáit 1 a hatóságokat, hogy a jóváhagyást oeak abban aa eeefbea adja meg, ha a kérdéses pont helyéba e z aa egyez aény lép, amelyet a magyar külügyainiazteriam a Jugoazláv kona«ny fővseoai kénviaelője elé elfogadás végett átnyújt. A kérdéses pont arra vonatkozik* hogy a termények fele azoa aa területen maradj aaeiyer. tfermett éa csak a aáa ik íelére adhatók aeg az átkelési igaaolványok.