Bizalmas Értesítések 1920. október

1920-10-03 [1437]

AM.1Z IYo Kárclyí viatssa akarják hess I, először azt mondtak, hogy IY« Károlynak sem kell más korona* AZoabai? ki*ült, hogy nem Így vaná/ A le g illet ékes 5bb tényezők megkérdezték őt, megelégszik-e Magyarország koronájával* Magasa is hallottam illetékes helyről, hogy megkérdezték ás azt a választ kaptákkhogy IV. Károly az osztrák trónról nem mond le soha* Arra az ellenvetésre, hogy a magyar vér drágább,, semhogy az osztrák ísaszári-trón visszaszerzésére telnék belőle, az veit a felelt, hogy nas is akar ő először Budapestre jönni, majd Bécsbe m&gy és megvárja, amig •/ a magyarok űiaádakmenetben hozzák haza. Azt mondta* erre. hogy csakvárjon. Vigyázzunk azonbaa, mert nemcsöi IV. Károlyt akarják visszahozni, hanem a régi monarchiát is fel akarják támasztani és oda akarnak minket kötözni. Aktnak nem volt elég a négyszázados rabság, & kizsákmányolás és szerelmes a kétfejű sasba és imádja a feketesárga zászlót, az.nosza IV. Károlyt vissza, / Közbekiáltások; Azoknak leli a botbünte" ési/ Abban a tengernyi könnyben és vérben, bánatban és szenvedésben, melyben vé£ig kellett élnünk a világháborút, egyetlenegy reménységünk, egye llenagy kincsünk maradt hátr> és es az volt, iogj valóra vált, amiért apáink annyit küzdöttek, rabságot szenvedtek, könnyeztek és hazátlanokká lettek; A magyar nemzet függetlöjsége éa szabadság. Ezt a kincsünket, ha még ugy cóanótt is valaki szivünkhöz, mint amennyire nincs odanőve, est a kincséi, a nemzet szabadságát nem áldozhatunk fel érte. A nemza élni akar, méltó akar lenni a nemzet névre s csak ugy élhet, ha független éaj^ szabad nemzet marad. Inkább pusztuljunk el, de rabszolgája., Ausstriának nem lehetünk. De az osztrák sem akar hozzánk jönni, nagy része a német birodaiomhoa csatlakozik. Ba mégis akadnak magyar ok, akik minket ehhez az Ausztriához akarnak csatolni. A nemzet ölbe tett kezekkel nem tűrheti, hogy a régi monarchiát újból feltámasszak. íz aha Iáit ó s megsemmisülést jelent az országra nézve. A világ hatalmai sem néznék ezt tétlenül és a körülöttünk levő nemzetek is esért acsarkodnak elsősoeban reánk. Ez tenné tönkre külpolitkánkat is. Éppen ezért elhatároztuk azt, hogy azokkal, akik ily gondolatokat forgatnak agyukban, egy pártbau semmiképp sem leszünk. Mi, akik a függe 11 en nemzeti királyság álláspontján állunk, nem fogjuk elfo- gadni az Ausztriával való hásasságot, mert ez vadházaaság lenne és nem akarunk ismét mostohagyermekek lenni. Olyan főre akarjuk tenni koronánkat, amely főben minden gondolat értünk él ás minden vágya ennek a nemzetnek szabadsága és függetlensége. Elhatároztuk, hogy est a kisszámú, féktelenül Ausztriáért lelkesedő és minket azzal összeházasíts á akarókat a pártból- való távozásra szólítjuk és a kormány tikjai között sete tütünk meg olyant, akinek szivét nemaz a gondolat heviti, hogy Magyarország osak függe len, nemzeti királyság leheti Ezt a purifikálást az egé3Z vonalon véghez visszük. 4 nemzet óriási többsége velünk van. Ha ők azt hiszik, hogy velük van a nép, álljanak ki a nép elé és kérdezzék meg, mint ahogy mi is megkérdezzük most; Akarnak-e Ausz te iával ujre eggyé lennei? /EelKÍX kiáltáaok: HemíHeaUSohaí/ Az utóbbi hetek prlamenti munkásságát erősen magzavarta ez a kérdés. Alig volt kérdés, melynek tárgyalásánál ne vettük volna észre, hogy ezek a célok settenkednek a hát

J

érben. Beleette magát a nemzetgyűlés egész világába ez a kérdés, mint valami méreg, odahúzódott a bársonyszékekig és feljutott az elnöki szék mqgközelithet étlen magasságába is. Ezt a szellemet el kell űzni. Ebben az országban az Óriási többség, a nemzetgyűlés Mromnegyetfrésze a független nemzeti királyság alapján áll. Senki sem tölthet be közjogi méltóságot, aki ezzel szemben áll* Hagy és izgalmas less ez a leszámolás, de meg kell történni. Mi elhatároztuk, hogy számon vesszük mindazokat, akik velünk együtt éreznek ás amikor a földreformot letárgyaltuk, követelni fogjuk a nemzetgyűléstől, hogy döntsön ebben a kérdésben. Iktassa tőrvénybe a magyar nemzet szabad, független királyra!esztáai jogát, követelni fogjuk iktassa törvénybe, hogy a magyar nemzet csak oly főre teszi rá egyetlen kincsét, reménysiégét, a szánt koronát, akinek elég a magyar kiralys&g* Szívesnek, lelkemnek minden erejével a függe .len, szabad magyar hazáért akarok élni és, ha kell, meghalni, 8 ezért szükségem van szabad kezekre, hogy ne kössön semmi, ha esetleg fel kell lépnem akkormány egyes tagjai vagy más közjogi méltóság ellen. Szert leteszem méltóságomat ós a holnapi napon kérni fogom az államtitkári állástól való felmentésemet. / Szabad és függetleaakarok 1 enni, hogy a ftig&eiiea magyar hazáért dolgozgassam és ehhez kérem támoagtásókat* ^

jcikSlu l

t t_ tudós

ít

ódénak \ Paris ,októoer &. / A MTI ^szikra távira' ta^

—

b~ad ap e st i" rád ióéllo más utján/ % Az Echo de Paris közli a Beniczky prangínSÍ + &rgyalá3e ira vonatkozó eafoiatot. és megjegyzi

?

hogy a magyar partok kőzötf egyezmény jött Jótre,amely saerint a királyS személyének kérdése függőben marad. Paris, október 3. / A MTI kiküldött tuáósHéjanak szikratávirata a budapesti rádióállomás utján/ A Gauloisban Elers folytatja e « magyar veszély " -ről szóló cikksorozatát.Flers kifogásolja azt,hogy a franciákysegiteni akarnak a magyar kereskedelemnek ós a magyarokra kedvező dunai szabályzatokat akaatxrwknxn pártolnak. A francia pénzügyi segítséget irja Ele »s, sokkal hasznosabban lehetne Prágában,Belgrádban vagy Bukarestben felhasználni, A franciáknak sokszor meg van ez a naiv vágyuk,hogy imaötassak magukat. A magyarok nem szeretnek bennünket es sesmi okok nincs boantinket szeretni. A»jn a q m aop a k itw eisewpswt rjx„ volt ci ki, im ígJ%xo a a a g g a ág jfey o g ^s^-a»É#-.»g fl vafcaé gecfi »o».%.A magyarok összeomlása & francia gyiíselemnek .eredménye* Apponyl intrikai ugy látszik kezűnek már gyümölcsözni.