Bethlen Almanac 2001 (Ligonier)

The Hungarian Reformed Federation of America

ím kürt riog, s miként a jég, ha zajdúl, Hömpölyög a “Broadway”-n ember-áradat, Dísz hatlovas hintó nyalkán megindul, Csülkig tapos hulló virágokat.

Telt ház-sorok dús fényözönt lövellnek,

A duzzadó szív lázasan dobog.

Selyem zászló-erdők üdvben remegnek,

Ha kik reá köszöntnek, boldogok.

Honnan vevéd ezt a varázs-hatalmat,

Mely egy világot hódit, s ringat el?

Mely üstökösláng szült téged magyarnak, Hogy istenítsen ég, föld, szív, kebel?

ím itt e nép nagy hivatásra geijed,

Ha szólsz, az eszme új lombot fakaszt, Megtestesült nagy elvét látja benned,

Mely szolgaság éjjére szór tavaszt.

Jajgat szavadban egy nemzet siralma,

S a zsarnok vérben mossa bár kezét: Segélyre kél Webster szíves hatalma,

Mely egy saroglya-lécből vette kezdetét.

Az áldozásban gyárak versenyeznek,

Ha még reánk a cár csordája ront,

Klió nagy lapjain nincs párja ennek:

Bérről javunkra munkás-kéz lemond.

Te, mint szirén, szívek bübája lettél,

Száll bűvkörödbe s önként ott ragad, Árnyékodul szegődik sok tekintély:

Ruhát cserél, hogy hallja szép szavad,

Mely dús virágfeslés, tűz, láva, tenger, Koporsón áttörő fájó zene,

Langy permeteg, madárdal-szülte szender, Méh döngicsélés mámor-zengzete.

84