Bethlen Almanac 2000 (Ligonier)

Cikkek - Articles

üldözés kezdődött a jeruzsálemi gyülekezet ellen, és az apostolok kivételével mind szétszóródtak Júdea és Samária területén...Akik pedig szétszóródtak, elmentek és hirdették az Igét” (ApCsel 8,1-4). Nemcsak arról tesz bizonyságot ez a feljegyzés, hogy a misszió elsőrenden a “laikusok dolga” (laikusok apostolsága), hanem arról is, hogy a misszió szívéhez tartozik a békéltetés szolgálata (2Kor 5,16-21; Ef 2,11-18). “Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal” (Jn 4,9), de Jézus átlépte üdvözítő szeretetével az ellenséges határokat földrajzilag, és pszichológiailag, és lelkileg is, s ezért tette a tanítványok vízválasztójává az ellenség szeretetét (Mt 5,43-48; Lk 6,27-28).

c.) Hogy az evangéliumnak a tanítványok szolgálatán keresztül el kell jutnia a föld végső határáig, minden teremtményhez (Mk 16,15), nyilvánvalóan arról tanúskodik, hogy a mi üdvözítő Istenünk “azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” (Him 2,4). Szokványosán ezt nevezik külmissziónak.

Talán zárjuk a misszió bibliai alapjainak a rövid ismertetését azzal, hogy a missziói terület hármas beosztása nem jelenti azt, hogy ezek egymástól független földrajzúak. Sokkal inkább ugyanannak a kontinensnek egybefüggő provinciái, tartományai.

2. A misszió magyar kontextualitása

Ebben a részben nem annyira arról szeretnék szólani, hogy mi a magyarság missziója a Kárpát-medencében, vagy az emberiség nagy családjában, (ezt az Atya a maga hatalmába helyezte), hanem arra a kérdésre szeretnék veletek együtt feleletet találni, hogy, mint az egyetemes egyház egy része, hogyan töltjük be a mi Urunk missziói végrendeletét. Milyen kihívásokat jelent ez a mi mai magyar kontextusunkban, le merjük-e mérni magunkat ezen a mérlegen, s ha híjával találtatunk, van-e bátorságunk bünbánatot tartani és újat kezdeni az előbb vázoltak keretében? Ezt értem én a misszió magyar kontextualitásán.

Azt, hogy a magyarság, és benne egyházaik, három létmódban élnek, már Ravasz László megállapította 1938-ban, az I. Magyar Református Világtalálkozó alkalmával, hogy a három létmód, az anyaországi, az utódállamokbeli és a világ más területein szétszórtak. Létmódjuk mit jelent a Magyarországi Református Egyház számára, Makkai Sándor próbálta megfogalmazni záró igehirdetésében, melynek ezt a címet adta: Krisztus magyar családja.

227