Bethlen Almanac 1998 (Ligonier)
Európa
GENF, SVÁJC Lelkipásztor: Dr. Pósfay György Amint azt a Bethlen Évkönyv régebbi számaiban elmondottuk, amíg 1980 után Svájc - főleg németül beszélő - középső és keleti részében fő-, vagy mellékállású lelkipásztorok szolgálata révén zavartalanul folytatódhatott az azon a területen élő magyar protestánsok lelkigondozása, addig az ország nyugati felében, ahol a lakosság francia nyelvű, ez nem valósulhatott meg az említett évek után. Viszont 1980-ban két, már nyugdíjban lévő magyar lelkipásztor élt Genfben, és két másik szolgált az Evangélikus Világszövetség genfi központi irodájában. Tudva ezt, a genfi és Lausanne-i magyar protestáns gyülekezetek presbitériumai felkérték őket, hogy vállalják el, mint egy lelkészi csoport, hogy gondoskodnak - önkéntes szolgálatuk révén - e két városban addig is havonta rendszeresen megtartott magyar istentiszteletek további vezetéséről. Az említett lelkészek ezt elvállalták, és az ő segítségükkel továbbfolytatódott az országnak ebben a részében is a magyar egyházi munka. A 80-as évek során az egyik nyugdíjas lelkész - egészségi okokra hivatkozva - kérte e szolgálat alól való felmentését, de helyére léptek a Genfi Egyetem Protestáns Hittudományi Karára vagy a Genf melletti Ökuménikus Intézetbe ösztöndíjjal kiérkező fiatal evangélikus és református lelkészek vagy teológusok, akiknek nagy része szívesen segített a szükséges szolgálatok ellátásában. Az említett idős lelkészt azután hazahívta az Úr. Nem sokkal ezután visszahívták Magyarországra Dr. Harmati Bélát, aki Genfben hosszú éveken át az Evangélikus Világszövetségnél a Tanulmányi Osztályon munkálkodott. Három év múlva, a 90-es évek elején megjelentek a Magyarországról jöttek mellett erdélyi, majd felvidéki ösztöndíjas lelkészek és teológusok, így az eredeti lelkész-csoporthoz tartozók számának a felére csökkenése nem okozott nehézségeket, mert ezek a fiatalok nemcsak segítettek az egyházi munkában, hanem új munkaágat is kezdeményeztek. így hetenként bibliaórára gyűjtötték össze az érdeklődőket. 1995 őszén az eredeti csoportból még egy lelkész visszatért Magyarországra, így ezek közül csak e beszámoló írója szolgál még a franciasvájci gyülekezetben, mint “tiszteletbeli beszolgáló lelkész”. Mindezek elmondása után szeretnék az 1997-es és 1998-as esztendők néhány kiemelkedő egyházi alkalmáról beszámolni. 1997 áprilisának az utolsó vasárnapján tartott hálaadó istentiszteletről, amelyen a gyülekezet megemlékezett a rendszeresen tartott genfi magyar istentiszteletek 40 esztendővel korábban való megkezdéséről, már a Bethlen Évkönyv legutóbbi számában írtam. 171
