Bethlen Almanac 1998 (Ligonier)

Európa

Bár két felnőtt bibliaórás csoportunk is van, és egyéb kisebb csoportosulások is kialakultak az évek alatt, de ezek mind egyugyanazon gyülekezetnek Krisztust követő tagjai.

Élő hagyomány a házaknál tartott rendezvények sora. Mivel nem rendelkezünk önálló templomhelységekkel, ezért házaknál keresztelünk, s bibliaórát, évfordulót és egyéb összejövetelt is tartunk ott. A rendszeres istentisztelet és egyéb rendezvények megtartása igen fontos, de nem mindig egyszerű feladat. Ha más lehetőség nincs, a lelkészi hivatalban is tartunk például áldozócsütörtöki megemlékezést, ahogyan ezt az idén is tettük.

Müncheni gyülekezetünkhöz tartozik a Dunától délre fekvő teljes Bajor terület. Kiterjedésre ez öt német református gyülekezet területének felel meg. Híveink, mint talán mindenütt a világon, az iparterületek és a nagyvárosok közelében élnek. Magyarország viszonylagos közelsége, hiszen alig 800 km-re élünk Budapesttől, sok kihatással van az itt élő magyar közösségre, így gyülekezetünkre is. Nem könnyű helyzet ez. Gyülekezetünk sok áramlattól érintett, és sok mindenről “tudó” gyülekezet. Egyáltalán nem könnyű ilyen körülmények között megtartani egyedi sajátosságainkat, önálló arculatunkat. Jelen esetben azon munkálkodunk, hogy olyan képet alakítsunk ki magunknak a jövőről, aminek eleget is tudunk tenni. Igazi válaszút elé kerültünk. Az elmúlt évek útkeresése, “kísérletezése” sok tanúlságot hozott, amelyeket a jövőben szeretnénk hitünk gyakorlásában kamatoztatni. Egyebek között az, hogy minden mindennel összefügg: a külső és a belső, a látható és a láthatatlan.

Anyagi gondjaink nincsenek, mert a Német Református Egyház számunkra ugyanazt az anyagi keretet biztosítja, mint egy számarányában hasonló helyi gyülekezetnek, de ebből következően reánk ugyanazon kötelezettségek is vonatkoznak, mint bármely más gyülekezetre. Lehetőségünk szerint adunk segélyt a Kárpát-medencében élő magyar testvéreinknek, és segítünk közvetíteni adományokat. Gyakran itt keresnek meg minket segítségért, és annak ellenére, hogy ez néha meglehetősen nagy teher, minden tőlünk telhetőt megteszünk a bajok enyhítésére. Gyülekezetünk tájékoztatója, a “HARANG”, évi három alkalommal jelenik meg, de vannak rendkívüli kiadásaink is.

Az elmúlt esztendőben a lelkész-házaspárral közösen kiadtunk egy prédikációs kötetet “Itt vagyok, engem küldj!” címmel. A kötet azokat a prédikációkat tartalmazza, amelyeket ők a Szabad Európa Rádióban mondtak el 1987-1992 években.

Szeretném még gyülekezetünk három rendezvényére is felhívni szíves figyelmüket:

Presbitériumunk kezdeményezésére rendezik meg Münchenben a különböző nyelvű református gyülekezetek a reformáció emlék-165