Bethlen Évkönyv, 1993-1996 (Ligonier)
Dr. Harsányi András: Comenius Ámos János
zák Magyarország és Sárospatak pontos földrajzi fekvését. Az iskola vezetőinek — köztük Tolnai Dali Jánosnak — kezdeti ellenkezése után a Schola Ludus előadásai átütő sikert arattak; a nézőközönség kiemelkedő tagjai sorában volt maga Lórántffy Zsuzsánna. A „Gentis Felicitas", vagyis „A nép boldogsága” Comenius harmadik pataki műve, amit nem hagyhatok figyelmen kívül. Hadd idézzek néhány kiragadott tételt: „Az is feltétele a boldogságnak és Isten ajándéka, ha szomszédaink jó barátaink és nem ellenségeink... A nemzet boldogsága az ifjúság helyes nevelésétől függ... Boldog az a nemzet, amely bővölködik a jó iskolában és jó könyvekben... A nép boldogságának alapja a vallás tisztasága.” A Kárpátmedence helyzetét elemezve Comenius ezeket mondja: „A sokféle nemzetiség terhe és a belső viszályok átka feszültség forrása... Nemcsak magyarok lakják ezt a földet, hanem fennmaradt rajta az ősi lakosságnak, a szláv népeknek sok ivadéka(!) és észrevétlenül máshonnan is sok német, rutén, román, sőt török telepedett le. Ezért lakósai nem egy, hanem legalább öt nyelvet beszélnek... egyik ember a másikat éppúgy nem érti meg, mint a bábeli toronynál... Az óhajtott békét ritkán lehet élvezni az állandó félelem miatt... amelyet a németek rettegett hatalma kelt... másrészt, amelyet a barbár török nép gyakori betörései okoznak...” „Aligha fordítanak bárhol a világon kevesebb gondot a közjóra, mint nálunk... A vezetők a tudatlan népet a szolgaság igájában tartják... A törvényszéken nincs kellő védelme az ártatlanoknak...” „Sok a koldus, sok a piszok, sok a sápadt beteg ember... A hegyek aranyaival, ezüstjeivel idegenek kereskednek... sok az útonálló...” Comenius megjegyzi, hogy az ország magyar lakta területén nem talált egyetlen elemi iskolát és azt, hogy sok a névleges keresztény. Comenius felteszi a kérdést: vajon elhagyta-e Isten az ő népét? Felelete Jerémiás 31:3: „Mégis örökkévaló szeretettel szeretlek.” A kiút Isten ígéretének komolyan vétele és az idegen uralom letörése. Ezért szólítja fel II. Rákóczi György fejedelmet a Habsburg elleni harc megkezdésére. Comenius vádpontjai félelmetesen egyeznek a száz évvel korábban (1563) Károly Gáspár által írt „Két könyv” figyelmeztetésével, hogy „micsoda jelenségekből esmérhetjük meg, hogy az Istennek ítéleti közel vagyon.” 130
