Bethlen Évkönyv, 1991-1992 (Ligonier)
Dr. Medyesy László: A Második Magyar Református Világtalálkozó és a Református ökumené
A mögöttünk levő világgyűlésnek a szükségessége már 1938-ban, az első ilyen alkalmon felmerült, ötven esztendővel ezelőtt, az akkori atyák joggal remélték, hogy folytatás következik. A Magyar Református Ökumené gondolata akkor kezdődött el. A trianoni békediktátum által széthasított reformátusoknak a Kárpátmedencében élő egyházai és az akkor már kialakult diaszpóra képviselői ott fogtak először kezet megígérve, hogy nemcsak találkozni fognak ismét, de megalakítanak egy Magyar Református Világszövetséget. Tervbe vették, hogy kiterjesztik kapcsolataikat az egyházi élet szinte minden területére. A második világháborút követő zsibbasztó kommunista évtizedek viszontagságai alatt természetesen egy újabb világgyűlésnek az összehívásáról szó sem lehetett. A kapcsolatok mesterségesen megszakadtak, de az összetartozás ökumenikus gondolata megmaradt és különösen a nyugati diaszpórában tovább élt. Sőt, az adott körülmények között, egy szolgálati mezővé is vált az elnémítottak felé. Tanulságos összehasonlítani az első- és a másodikvilággyűlés hátterét. 1938-ban az összegyűltek a trianoni döntés nyomása alatt éltek, amely politikailag elválasztotta őket. De 1991-ben a résztvevők többszörös trianoni terhek alatt roskadoztak. Négy évtized mesterséges politikai rendszere jobban távoltartotta őket egymástól, mint egykor a húszas és a harmincas esztendők kis-Antant gyűrűje Magyarország körül. A Gulag Archipelago büntető táborainak szögesdrót technológiája hermetikusan próbált mindenkit elzárni, különösen a kárpátaljai reformátusokat, a szomszédoktól: Európától és a nagy világtól. A kommunizmus atheista ideológiája egy lelki Trianonként igyekezett református hitüket semlegesíteni. Az egyházak lassú, de biztos elhalásra voltak ítélve a magát felsőbbrendűnek valló állam-vallás véleményében. Református testvéreink mint másodrendű, megtűrt állampolgárok élhettek csak szülőföldjükön. Végül meg kell említeni azt a szellemi, kulturális Trianont is, ami a magyar nép lelkét, öntudatát, értékrendszerét, összetartozásának jogát próbálta a nemzet kollektív emlékezéséből, gondolkozásából kitörölni. így éltek hitünk testvérei a többszörös kisebbség sanyarú állapotában. 42
