Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Dr. Laslo M. Medyesy: Magyar református ökumené Szöulban, Dél-Koreában

gozni, különösen közös gondunkon, az erdélyi kérdésben. Dr. Havadtőy Sándor és dr. Tóth Károly püspök ugyanabba a szakbizottságba volt beosztva, amely ezzel foglalkozott. Itt lett nyilvánvaló az a korábbi észrevételünk és javaslatunk, hogy magyar református ökumenének a nemzetközi gyűléseken együtt kell működni népünk közös érdekeiért. Az odaadó közös munkának lett az eredménye az, hogy a RVSZ egy nagyon erős nyilatkozatot fogadott el egyhangúlag az elnyomott erdélyi testvéreink védelmébe, amely egy kicsit a magyar református ökumené gyümölcseként is felfogható. A teljes szöveget a magyarországi Reformátusok Lapja így fordította:

A Református Világszövetség Dél-Koreában, Szöulban tartott XXII. nagygyűlése aggodalmát fejezi ki a romániai helyzettel kapcsolatban:

1. Mert amiképpen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test... És akár szenved egy tag, véle együtt szenvednek a tagok mind: akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind (1 Kor. 12:12/a, 26). A romániai tagegyházunkkal fenntartott kapcsolatunk és a Jézus Krisztusba, mint a világ és az egyház Urába vetett hitünk miatt úgy érezzük, fel kell emelnünk szavunkat. Ezt cselekedvén, hivatkoznunk kell számos tagegyházunk leveleire és nyilatkozataira. Sajnálkozásunkat fejezzük ki a Romániai Református Egyház távolmaradása miatt erről a XXII. nagygyűlésről.

2. Aggódunk, mert azelőtt soha nem volt ennyi értesülésünk a jogtiprásról és az emberi és polgári jogok nagyszámú megsértéséről. Tudomásunk van arról, hogy a nevelés, az anyanyelv használata, a történelmi és kulturális örökség ápolása tekintetében is korlátozva vannak a nemzeti kisebbségek. A gyülekezetek levéltárait, az egyházak dokumentumait elkobozták. A súlyos helyzetre utal az, hogy művészek, tanárok és más értelmiségiek tömegesen hagyják el az országot. Jelenleg Magyarországon a romániai menekültek létszáma jóval túlhaladja a harmincezret, ami nagy gondot jelent. Sok szó esik manapság a tizenháromezer romániai falu közül hétezernek — melynek többsége magyarlakta kisebbségi település — lerombolási tervéről, amelyet ha végrehajtanak, elmondhatatlan emberi szenvedéshez és felmérhetetlen kulturális örökség elvesztéséhez vezet.

3. Elítéljük az egyházakra, az egyházi vezetőségre nehezedő, egyre növekvő mértékű politikai nyomást és a gyülekezeti élet tevékenységének fokozódó rendőri ellenőrzését. Sajnálkozásunkat fejezzük ki afelett, hogy mindezeknek következményeként feszültség és szakadás jelentkezik az egyházi vezetés és a gyülekezeti lelkészek között. Különösen a nemzeti kisebbségek vallási életére nehezedik nagy nyomás. Felhívjuk a figyelmet a Bibliák, az énekeskönyvek és a teológiai irodalom beszerzését és terjesztését korlátozó intézkedésekre, továbbá a teológiai hallgatók felvételének szigorú állami

86