Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)
In memoriam
Úr és azok a javak, amiket az egyház magáénak mondhat, garanciálisán jövőt igérőek. Aldassék az Úr és a Nyugati Egyházmegye népe, vezetői, szolgatársak nevében nagyra értékeltük a hívséges szolgálat kétségtelen eredményeit. Imádságos lélekkel kértük az Urat, hogy Trombitás Dezső lelkipásztor testvérünket a tényleges nyugalomba vonulásáig őrizze meg, adjon szükséges testi-lelki erőt a szolgálatban és a hőn óhajtott terve megvalósulásában, a magyar honba való visszatérésében. A jó Isten másképp döntött. Hű szolgáját 77 éves korában, munka közben hívta haza. Pénteken kórházba szállították, vasárnap regei, 1990. április 29-én csendesen átölelte. A küzdelemmel telített életét, evangéliumi igénnyel megáldott szolgálatát az Úr jótéteményes ajándékának tekintják. Az Isten kifürkészhetetlen akaratából és megbízásából teológiai tisztánlátással „otthon” és „itt” törte a magyar Sión néha igen szikesedő ugarrendszerét. A körülötte gyűrűződő ostromokban taposta a sarat, és az Úr áldott harsonájaként egy lélegzetvételnyi idői részben sem fordult el az Igaztól, népétől, embertársaitól. Vigyázott a szolgálatra és azt híven betöltötte. A keserves lelkipásztori jogfosztottságát is fölemelt fővel hordozta. Hitvallóan mondotta a gályára hurcolt prédikátor elődeivel „ha Uram neked így kedves, legyen meg a Te akaratod... a kevesen is hű maradok...” Az Isten szolgálattételre átmentette a világ egyik legnagyobb városába, Los Angelesbe, ahol a következetes igeszolgálat magvetéseként az evangéliumi gyökérből kihajtott a hollywoodi egyház. A lelkipásztori szolgálata, teológiai-irodalmi munkássága és a közéleti tevékenysége túlnőtte a gyülekezet mesgyéjét. Evangéliumi szolgálata szellemi rezdülései sommásan hatottak Hollywoodra, a közvetlen környezetére, és az egész amerikai magyarság életére. Az evangélizációs igehirdetése élményhatással lelkierő megmozdulást jelentett. A „cura pastoralis” lehetőségeit és alkalmait kiszélesítette. Az évente 250—300 telefonon mondott imáival vigasztalt és gyógyított, mert hitte, „egyetlen a Krisztus nevében Istenhez intézett ima nem tér vissza üresen. Megesik, hogy a Szentlélek diagnózisa más mint a mienk. Nem az a baj, amire orvoslást kérünk. Megáll a zsoltár szava: Gyönyörködjél az Úrban... hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd ó teljesíti”. A három évtizedes evangélium vonalvezetésű igeszolgálatában a Lélek a pásztort eggyé ötvözte a gyülekezettel és a legpró-314
