Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Dr. Bütösi János: "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"

két emlegethetünk Temesvár lakosságából. Órák alatt túlsúlyba kerültek, és annyira magukévá tették a mi egyházunk üldözött sorsát — és ezen belül az én helyzetemet —, hogy azt egyszerűen meghatódás nélkül nem is lehet emlegetni. (Ref. Lapja, 1/7/90.)

A forradalomnak e „valószínűtlen szikrája” (A Revolution’s Unlikely Spark), amelyet Tőkés László élete fordulópontjának tart, fordulópontot kell, hogy jelentsen a romániai és magyarországi református egyház szolgálatában is. Jaj, ha csak magyar hiúságunkat legyezi ez és vitatkozunk azon, hogy kié az érdem! Istené az érdem, aki a forradalom kirobbanásának a körülményében felvillantotta előttünk — mint egy prófétai látomásban — egyházi szolgálatunk még nagyobb forradalmának elkötelező keretét és központját: „Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az Ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést... ”.

RABOK LEGYÜNK VAGY SZABADOK?

Hogy áll hát a szabadság kérdése egyházi szempontból ma Erdélyben? Úgy, ahogy másutt és mindig állott, mióta Jézus Krisztus „a törvényt tételes parancsolataival együtt érvénytelenné tette” — önmagában. „Ha ti megmaradtok az én beszédemben” — mondotta Jézus a benne hívő zsidóknak és mondja ma nekünk, a benne hívő pogányoknak — „valóban tanítványaim vagytok: megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket” (Jn 8:31-32). Azok nem értették Jézust, mert testileg gondolkodva csak politikai szabadságra értették. Mi sem vagyunk képesek felfogni Jézus szavainak értelmét, ha nem veszszük tudomásul, hogy a szabadság sokszínű fogalom és könnyű félreérteni színeit.

POLITIKAI ÉS LELKI SZABADSÁG

A politikai és lelki szabadság variációinak egyik formája az, amikor sem politikailag, sem lelkileg nem szabad az ember. Ez volt az eset a szóban forgó zsidók esetében, ők rabok voltak lelkileg, mert nem ismerték az Igazságot: Jézust nagy tanítónak, vagy a próféták egyikének gondolták, nem Messiásnak, Isten Fiának; a Törvény tételes parancsolatainak a rácsai mögött éltek még. Jézus igazi szabadságot ígért nekik, amikor így szólt: „Megismeritek az igazságot és az igazság megszabadít titeket". Ezt a lelki ígéretet a zsidók politikai sértésnek vették és visszavágtak: „Ábrahám utódai vagyunk és soha nem voltunk szolgái senkinek”. Ez persze nem igaz, mert Ábrahám utódai bizony

30