Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)
Dél-Amerika
láthatólag híveink még legalább tíz évig igényt fognak tartani. A vasárnapi istentiszteletek látogatottsága nem nagy, de híveink egyházhűségét mutatja, hogy böjt, újkenyér, újbor alkalmával hetvennél többen járulnak az Úr asztalához; karácsonykor, nagypénteken még százhetvennél is többen. Ha ez így igaz — olvasóimban önkénytelenül felmerülhet a kérdés, hogy mért van szükség S.O.S. jeleket leadni? Ha leírom az alábbiakat, szavaim talán megértésre találnak. 1) Idők során több kísérletet tettünk fiatalabb lelkész szolgálatba állítására. De ez sajnos nem vezetett kielégítő eredményre. Mostanra ez a kérdés égető szükséggé vált, mert az egyház alapító lelkésze, Apostol János, aki 57 éve szolgál itten, a 87. évét tapossa. E sorok írója, Moha Szabó Béla, aki szintén több, mint 35 éve szolgál, a 78. évében jár. Bár egyik sem gondol arra, hogy a szolgálatot letegye, de magas koruk miatt az Úr már bármely pillanatban hazahívhatja őket. Egyik lelkész megélhetését sem az egyházunktól kapott havi kb. 150 US $-nak megfelelő tiszteletdíj biztosítja, hanem más forrásból folyósított nyugdíj. Viszont egy fiatal lelkésznek olyan fizetést kellene adnunk, amely neki, bár szerény, de tisztes megélhetést tudna nyújtani. — Erre azonban az alább felsorolt okok miatt jelen helyzetében egyházunk önerejéből képtelen. 2) Az évek óta tartó, Latinamerikán kívül másutt szinte elképzelhetetlen infláció. Ez, minden kormányintézkedés ellenére 1988-ban meghaladta az 1000%-ot és jelenleg, augusztus végéig már a 400%-nál járunk, s e hóban néhány ezrelék híján elérte a 30 %-ot, sőt a létfontosságú élelmiszerek és tandíjak ára még ennél is magasabbra emelkedett. 3) Ezzel szemben híveinknek legalább háromnegyed része nem keres többet, mint a legkisebb törvényesen megállapított munkadíjnak — mely jelenleg kb. havi 50 dollár (a feketeárat számítom, mert a hivatalos csak papíron van) — a háromszorosát. 4) Figyelembe kell venni az óriási távolságokat is. (E sorok írója is 20 mérföldre lakik a templomunktól.) Ez a körülmény is gátolja a templomlátogatást. Többszöri közlekedési eszközváltással kell az útiköltséget fizetni a csekély fizetésből — ez több dollár költséget jelent egy-egy családnak —, ha csak két gyermeket veszünk alapul. Az oda-visszautazás meg négy-öt órát vesz igénybe, a templomba töltött időt nem számítva!... Még sok mindent írhatnék —, de felteszem a kérdést: a fent 291