Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)
Kanada
testvéreknek, valamint a világi igehirdetőinknek —, akik az istentiszteleteket oly szeretettel és odaadással végezték. Köszönet mindazoknak a presbitereknek, és egyháztagoknak, akik ez alatt az átmeneti idő alatt az irodai szolgálatot oly pontosan végezték, azoknak, akik az Egyházi Híradót összeállították és immár havonta rendszeresen kiküldték. Oly jóleső érzés volt érezni azt az ősi kálvinista szeretetet és tiszteletet, amellyel a presbiterek fogadtak érkezésünkkor. A reformációi úrvacsorái istentiszteletre templomunk szinültig megtelt, ennél nagyobb tisztelet nem érhet egy lelkipásztort. A szeretetvendégségi ebéden a város magyar egyházainak a képviselői, dr. Ralph Watson egyházmegyei titkár („püspökünk”!), valamint a különböző szervezetek vezetői mind itt voltak. A Pásztorális Bizottság odaadó munkájának eredményeként kezdhettem el szolgálatomat Isten kegyelméből 1989. október 23-án itt Montreálban. Megérkezésünk pillanatától kezdve teljes erővel, és odaadással kezdtünk hozzá az egyházi munkához. A vasárnapi iskola már novemberben megindult a nagytiszteletű asszony, Nitsch Ilona vezetésével, s mire a kitünően megrendezett karácsonyi műsorra sor került, már 30 gyermek vett részt vasárnaponként a 2 órás vallásos oktatásban. A konfirmációi előkészítőre 10 ifjú jár, magyarra minden csütörtökön, míg angolra minden szombaton. A vasárnapi iskolások részt vesznek a magyar istentiszteleteinken, ahol gyermekistentiszteletet tartunk számukra. Büszkeséggel tölt el a tény, hogy karácsonykor újra megtelt a templom, s az újévi istentiszteletre is rég nem látott számban jöttek el az egyháztagok. Adja a jó Isten, hogy minden vasárnap megteljen a gyönyörű templomunk! Istentiszteleteink emlékezetes alkalmai voltak, amikor kórusunk már négyszólamban énekelt, új kántor-orgonistánk Tamás Károly szakértő vezetése alatt, valamint Pavelka Linda és Blaskó Hajnalka énekszólói. Hétköznapi istentiszteleteket tartunk havonta egyszer, minden harmadik szerda este a Foyer Hongrois-ban, hogy idős magyarjaink is részt vehessenek, no meg azok számára is, akik a hétvégét a ,,country”-ban töltik. Családlátogatásunkat elkezdtük, s a főgondnok úrral, valamint a presbiterekkel látogatom először azokat az egyháztagokat, akik otthonukba vannak zárva, vagy idősek otthonában élnek. Úrvacsorát bármikor, kérésre, örömmel viszek házhoz! A jó Isten áldása vezessen bennünket az 1990-es évben is! Nt. Nitsch G. Gábor 248
