Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Kanada

harcolták a harcot, ott biztosabb maradt a gyülekezet jövője, mint ott, ahol nincs angol szolgálat. A magyarjaink kihalnak és egyre kevesebb az utánpótlás. Csodálatos módon a kanadai egy­házak életében a magyar munka talán mindenütt erősebb, mint az angol nyelvű. A beolvadás a kanadai életbe Delhiben is meg­található, de kisebb arányban, mint Amerikában. Itt még azon aggódunk, hogy leszünk-e elegen a néha be-beinduló angol isten­tiszteleteken, amíg az Egyesült Államokban amiatt aggódnak, hogy meddig lesz még magyar szolgálat. Delhiben a gyülekezet életében a legnagyobb anyagi segítsé­get a Norfolk County hétnapos mezőgazdasági kiállítása nyújt­ja. Nemcsak az egyhetes „Fair” idején, hanem már előtte jóval megkezdődik a készülődés, hiszen egy étteremhez hasonlóan dol­gozik a magyar konyhánk már 1951 óta. Az épület egyik végé­nek a kibérlése egyedül 2600 dollárba kerül. Az adó is körülbelül ennyi. Ezekhez hozzájárul még naponta egy ezer dolláros költség is. Ilyen körülmények között egy héten át naponta biztosítani kell 25—30 munkásnak a segítségét, mert nélkülük nem sikerülne a nagy vállalkozás. Köszönetét érdemel az a hűséges csoport, amelyik immár negyven éve esőben-sárban részt vesz az egy he­tes munkában. Amíg régen egy hatalmas sátorban történt a ki­szolgálás, addig ma már modern berendezések, hűtőszekrények, gáztűzhelyek, folyóvízzel ellátott konyhai mosogató medence áll a rendelkezéünkre, de mindezeket ki kell szállítani és az egész­ségügyi törvényeknek megfelelően beszerelni. Az ellenőrök még az étel hőmérsékletét is figyelik és ezért a jó anyagi haszonnal vele jár a nagy felelősség és aggodalom is. Örömmel mondhatjuk el, hogy 1990-ben az egy hetes Norfolk County Fair októberben ismét sikeres volt anyagilag. November első vasárnapján volt a híres rétes-est, amit szin­tén több napos előkészület előz meg. Az istentiszteleteinken ke­vesen voltak, mert a délelőtt folyamán 42 asszony készítette a hat fajta rétest. A vacsora abból állt, hogy mindenki annyit evett, amennyi jól esett neki. November 25-én a gyülekezet egy ebéddel köszöntötte az új lelkipásztorát és családját. Ezen a szomszédos magyar Szent György Görögkatolikus és Szent László Római Katolikus Egy­házközségek lelkészei is részt vettek. Ott volt azonkívül a helyi magyar ház, székely ház képviselete is. Brantfordon, ahol szintén Kántor Pál a lelkész, nem volt délutáni istentisztelet, hanem a két gyülekezet együtt volt az ebédet megelőző szolgála­ton. A köszöntések után Kántor Pál a „Kedves Bözsi ángyom” 243

Next

/
Thumbnails
Contents