Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Kanada

Készülődés a jubileumi vacsorára Brantfordon.

Pál minden vasárnapra készít egyházi híradót nemcsak a Delhiben, hanem a brantfordiak részére is. Az úrvacsorát a betegeknek és időseknek évente legalább háromszor a házakhoz viszi a lelkipásztor. Megható élmény az, amikor a járni alig tudók otthonában felcsendül a magyar zsoltár vagy dicséret, és a megfáradt öregek magukhoz veszik a kenyeret és pohárt. A Magyarországról Kanadába kivándorolt, egyedül maradt öregeknek a népünkkel a kapcsolatot már csak maga az egyház nyújtja a lelkipásztoron és áldozatkész tagokon keresztül. Tehát nemcsak egyházi, hanem egy magyar feladat is Kanadában a szolgálatunk.

A gyülekezet hűséges munkásai közt ott találjuk a katolikusokat is, akik rendszeresen eljárnak csigát csinálni, sütni, főzni. Ezt a munkát viszonozzák az egyháztagok is a jól működő magyar háznak a rendezvényein. A régi nehézségek után most békesség és jóakarat uralkodik a gyülekezet életében. A régebben eltávozottakat próbáljuk visszahívni. A visszahívás egyszerű, de a visszahozás akkor, amikor már valaki más gyülekezethez tartozik, nagyon nehéz, majdnem lehetetlen. A célunk nem egy nagy egyház kiépítése, hanem az, hogy a közel, de legtöbbször távol élő tagoknak az Ige az anyanyelvükön hirdettessék és a lelki szükségeik kielégítésében az egyház elvégezze a reá bízott feladatokat. Ezt az áldásos munkát a gyülekezet a lelkipásztorral, a jó Isten segítségével, a körülményektől függően 1990-ben is hűségesen folytatja.

237