Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Amerikai Magyar Református Egyház

folyamán istentiszteleteinken növekedett a részvétel és nyár elején megtartott piknikünkre is szép számmal jöttek össze, köztük Oshawa-i testvéreink. Nyáron sor került ismét gyermek-nyaraló iskola táborunk megtartására, a környékbeli magyar református gyülekezetekkel való együttműködésben. Ez alkalommal 82 gyermek vett részt a táboron.

Vendéglelkipásztor látogatott gyülekezetünkbe az óhazából, fel is kértük Mekis Adám acsai evangélikus lelkészt, hogy szolgáljon igehirdetéssel istentiszteletünkön. Örültünk szolgálatának és szeretetteljes üdvözletünket küldtük vele otthon élő testvéreinknek. A továbbiakban vendég igehirdetőnk volt Dobos Ágoston ötödéves teológiai hallgató is, aki az északamerikai magyar cserkésztisztképző táboron vett részt. A fiatal tiszteletes jelen volt köztünk egy gyülekezet-közi serdülő ifjúsági összejövetelen is.

Az év legkimagaslóbb eseménye dr. Kocsis Elemér püspök és felesége, valamint Komlós Attila látogatása volt egyházi életünkben. Ez az alkalom egybe esett a Kanadai Magyar Presbiteri Szövetség országos konferenciájával. Öröm volt számunkra látni szeptember 23-án, a Magyarországi Református Egyház hivatalos képviselőjét, a Reformátusok Lapja főszerkesztőjét, valamint a gyűlés tagjait templomunkban. Ezt az eseményt koronázta a közös istentisztelet, melyre vasárnap gyülekezetünk és az Első Magyar Református Egyház templomában jött össze. Az egybesereglett szent tömegben jó volt örvendezni anyaegyházunk reménységet keltő üzenetének, melyet a főtiszteletű püspök úr hirdetett.

Az 1989-es évben templomunk épülete közül nagyobb jelentőségű karbantartó munka nem történt. Az alagsorban lévő konyha szellőztetésére ventilátort épített be Simon Béla testvérünk. Asszonytestvéreink és Férfikörünk változatlan lelkesedéssel és szolgálatkészséggel tartották meg rendezvényeinket. Ezek közül legkimagaslóbb őszi évforduló vacsoránk volt. Ez alkalommal estünk díszszónoka Seress Ödön lelkipásztor volt.

Isten sokféle áldása közben szomorúság is érte a gyülekezetünket, mert novemberben Papp Andrást, egyházközségünknek egyik alapító tagját és presbiterét szólította el közülünk az Úr.

198