Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Dr. Bertalan Imre: Ábrahám Dezső 45 éves pásztori szolgálata
szokszor mindent. Reá építenek, hozzá igazodnak mind nagyobb közösségek, kis gyülekezettől kezdve a nagy gyülekezeten át a legnagyobb Allen Parkig. Közben az egész Amerikai Magyar Református Egyház minden gondja, terhe az ő püspöki vállára nehezül. De ez mind csak külső keret. Belülről lep meg Ábrahám Dezső hűséges sáfárkodásának nagysága. Mennyi terhet vett magára az a lelkipásztor, az az esperes, az a püspök, akinek a felelősségről és hűségről a legmagasabb elgondolásai vannak: Milyen nagy lehetett ez a sok nagy feladat annak, aki a lelkiismeretesség példaképe! A mi szemünkben sokon volt hű. Ábrahám Dezső szemében ez a mi sokunk kevés. Nyoma sem látszott olyasminek rajta, mintha meg volna elégedve magával, mintha sokra tartaná magát, mintha tudatában lenne értékének, személyi fontosságának, szavai súlyának. Szerette elkerülni az őt megillető helyet a főasztalnál. Szinte gyermekded közvetlenséggel, az Isten-adta lélek szerénységével, lelki nyugalmával, mosolyával sáfárkodott kicsinyben és nagyban, ó maga nem is sejtette a hosszú szolgálat alatt, hogy abból, amit tett, amerikai magyar református történelem lett. Az életnek — minden életnek — igazában szép zsinórmértéke van. A kévésén való hűség és a többre bízatás felismerése. Ábrahám Dezső hű a kévésén. Ismertem roeblingi lelkipásztorsága idején. Egy kicsiny gyülekezet, de óriási küldetéstudat fűtötte. A mi amerikai magyar református életünk akkor élte hőskorát, amikor nemcsak néhány kiemelkedő nagy gyülekezet, de minden kicsiny egyház is az alapítás és építés lázában égett, templomot, parókiát, iskolát szentelt. Teljes idejű lelkipásztort igényelt és tartott el a maroknyi nép. Ilyen volt a kis Roebling, ahol Ábrahám Dezső és Margaret szolgáltak. Most álljunk meg egy pillanatra és forduljunk minden tiszteletünkkel Margaret tiszteletes asszony felé. A Bibliában van egy nagyon szép történet egy életpárról, akik neve Ákvila és Priscilla. Mindketten buzgólkodtak az Úr dolgaiban. Körülbelül hatszor találkozunk nevükkel az Újszövetség lapjain. Érdekes, és remélem, Dezső nem veszi zokon, ha azt említem, hogy a hat eset közül négy esetben Priscilla neve van előbb említve, ami arra enged következtetni, hogy Priscilla még férjét is megelőzte a szolgálat fontosságában. Mennyire igaz ez, ha végiggondoljuk a tiszteletes asszony életét, különösen azokban a gyülekezetekben, ahol szükség volt minden kézre és minden vezetésre. Az is érdekes, amikor arról volt szó, hogy Ákvila és Priscilla Korinthusból Efézusba költöznek, a döntést Priscilla hozta meg. Ákvila valószínűleg még beszélgetett a presbiter testvérekkel az előtte lévő új szolgálati területről, de Priscilla már készült. 87
