Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)

Gémes István: Stuttgarti ökuménikus modell

Gémes István: STUTTGARTI ÖKUMÉNIKUS MODELL Egy helyben való topogóéhoz hasonlította valaki nemrég a keresztyén egyházak egymáshoz való közeledésének jelenlegi állását. Nem is egészen ok nélkül. Míg a római egyházban erős restaurációs erőfeszítés történik, bizonyos fáradtság uralkodott el a protestáns oldalon. Félő, hogy a r.k. fejlődésben a hatalmi struktúrák megerősítésére szolgáló törekvéseket látnak a pro­testánsok. Félő, hogy az Egyházak Világtanácsában otthonos „elviselhetetlen pluralizmus” amúgyis lehetetlenné teszi a r.k. egyház számára a lényeges közeledést. Döntő fázisba lépett ezért, látásunk szerint, az ökuménikus munka. Mindenekelőtt azért, mert már hovatovább csak a legalsó szinten fejlődhet. A felsőbb szinteken sok a kötöttség, korlát és akadály. Lent, a gyülekezetek vonalán még sokat lehet tenni azért, hogy egymás üldözése és kiátkozása helyett együtt éljenek, egymással békes­ségben a keresztyének és keresztények. Olyan ökuménikus gyülekezetről szeretnénk azért itt beszámolni, amely ezt a békés, sőt testvéri együttélést mór évek óta gyakorolja. Kik vagyunk? Abból kell kiindulnunk, hogy a dél-németországi Württem­berg területén Stuttgart és Ulm súlyponttal kb. 15—20 ezerre tehető a magyarok száma. Igen kevesen élnek még az 1945-ösök közül, számuk és részvételük egyre csökkenőben van. 1956-ban főleg diákok, munkások, tanoncok kerültek ide, legtöbbjük itt német feleséget vett. A 60-as évek közepétől sok „jugoszláviai vendégmunkás" került ide, ezek többsége máig itt maradt és megőrizte magyarságát. Vannak, akik tengerentúlról vándorol­tak vissza az országba és itt telepedtek le végleg. A hetvenes évek végétől pedig egyre nőtt az erdélyi kivándorlók, menekül­tek száma. Közösségünk, a Stuttgarti Magyar Protestáns Gyülekezet is ebbe a képbe illesztendő bele. 1947 óta van magyar nyelvű pro­testáns lelkigondozás; és a Magyar Katolikus Misszió gondozza a római katolikusokat. A nagy különbség az, hogy míg az utóbbi­ban mindig főállású lelkész dolgozott, addig a protestánsokat mindig egy német-főállású lelkész gondozta és gondozza ma is, mellékállásban. Mellékelt modellünk abból indul ki, hogy az egyház szíve közepe az istentisztelet. Ide gyűlnek azok, akiket Isten hív. Az istentiszteleten hangzik az Ige és kiszolgáltatják a szentsége­ket, a keresztelést és az úrvacsorát. így élünk mi ebben az isten­­tiszteleti közösségben, amelyet éppen az egy Ige hirdetése és a szentségek hoznak létre. Ez a biblikus, teológiai látás érvé­77

Next

/
Thumbnails
Contents