Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Dr. Medyesy László: Helyzetkép a magyar református ökumenéről
Ságunknak a korábbi általános megbízatáson túl. Egyhangúlag megszavazta azt, hogy minden esztendőben a második böjti vasárnap a Magyar Református ökumené Vasárnapja legyen, amikor az istentisztelet fókuszába ez az ügy kerülne, ökumenikus prédikációk, imádságok, ismeretközlések közelebb hozzák majd a diaszpóra egyházait a Kárpát medencében élőkkel. Az aznapi adományok céladományok leimének, és kizárólag a rászoruló hittestvéreinket segítené. A böjti vasárnap emlékeztetne a bűnbánatra, amely nélkül ökumenikus munkát nem végezhetünk, de előre is mutatna Húsvét reménysége, jövője felé. A második döntése a Lelkészegyesületnek az ökumenével kapcsolatban az volt, hogy meghagyta: legyen egy magyar református ökumenikus térkép, amin a kb. húsz országban élő egyházainkat bemutathatnánk. Azok adatait így gyülekezeteink, és főleg konfirmációs gyermekeink számára ismertté tehetnénk. Bizonyára nagyon népszerű lenne, a népművelés ügyét szolgálhatná. Jó lenne ezt az ökumenikus térképet amerikai pénzből magyarországi nyomdában kiadni talán angol, német és magyar nyelven. Az ökumenikus bizottságra vár most az a szerep, hogy ezeket a konkrét, ránk bízott feladatokat a diaszpórái, a magyarországi és a többi egyházaink elé vigye közös akció érdekében. Noha ökumenikus bizottságunk testületileg még nem funkcionált, de tagjai közül többen egyénileg, vagy csoportjukat képviselve, munkálkodtak a ránk bízott mandátum ügyében. Többen tettek látogatásokat és írtak cikkeket e témáról. A következőkben a Kálvin Zsinat erőfeszítéseit szeretném röviden bemutatni, amit. a bizottság megalakulása óta tett. Az 1986-os ausztráliai útunkról a magyarországi Confessio 1988/2 száma közölt részletes beszámolót, így az nemcsak a diaszpóra, de az otthoni egyházi közvélemény tudomására is jutott, 1987 tavaszán Caracasban, Venezuelában jártunk, majd az év nyarán Király Zoltán püspökkel négy kelet-európai országba látogattunk el, ökumenikus szálakat kötözgetve. Ausztriában Gyenge Imre Superintendent fogadott bennünket, Jugoszláviában Hódosy Imre püspök vendégeként és kíséretében minden lelkipásztort meglátogattunk. Lehetőségünk adódott a szolgálatra is a moravicai és a feketicsi gyülekezetekben. Magyarországon három püspökkel: Kocsis Elemérrel, Tóth Károllyal és Kürti Lászlóval volt lehetőségünk az ökumenénkről elbeszélgetni. Szlovákiában az azóta elhúnyt Horváth Zsigmond püspök volt a házigazdánk. Ez év, 1988 nyarán pedig Isten kegyelméből Afrikában jártunk: Zimbabweban és a Dél-Afrikai Köztársaságban. Három hétig voltunk vendégei a johannesburgi magyar protestáns gyülekezetnek. E rendkívüli út bővebb méltatást érdemel. 73
