Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Dr. Havadtőy Sándor: Az erdélyi helyzet
képviselte a magyarság legfőbb ügyét. Naívsógáért még a pesti pártvezetőség is súlyosan elmarasztalta. Magyarországon az erdélyi menekültek számát 50.000-re becsülik. Eddig a kormány 8000 embernek adott letelepedési jogot. A menekültek gondozásával az állam az egyházakat bízta meg, amit azok példás hozzáértéssel és szeretettel végeznek. A külföldi egyházak és egyesületek, közöttük az amerikai magyar egyházak és egyesületek is, szépösszegű segélyt folyósítanak erre a munkára. Grósz Károly érdeklődése a gazdasági reformra irányul, amit ő a pártapparátus átmentésével együtt próbál véghezvinni. Tőle az erdélyi kérdésben nem sok kiállást várhatunk. Elmulasztotta azt is, hogy az erdélyi helyzetet az Egyesült Nemzetek szövetsége elé vigye, pedig a világsajtó olyan egyhangúlag nyilatkozott ebben a kérdésben Románia ellen, hogy a nemzetközi fórum előtt biztos győzelemre számíthattunk volna. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, miután egy évtizeden keresztül védte Ceausescu politikáját, végre beismerte tévedését és irányt változtatott. Rozanne L. Ridgeway, külügyi államtitkár, ez év augusztus 5-én nyilatkozott a kongresszus külügyi bizottsága előtt a romániai helyzetről. Elmondotta, hogy Románia elfordul mindazoktól a kérdésektől, amikről az amerikaiakkal évek óta tárgyaltak. „Nemzetiségi kérdés számunkra nem létezik — mondotta az államtitkár —, és az emberi jogok ügye nem csak kétségbeejtő, hanem felháborító. ” Az amerikai kormány most világosan látja, hogy a „vidéki szisztéma” ügye a magyar kérdés körül forog. Hivatkozik a románok előtt az emberi jogokra, a Helsinki Egyezményre, sőt hangosan szót emel, de csak szólni tud, más ütőkártyája nincsen. Kormánykörökben úgy vélik, hogy a helyzet még rosszabb lesz, mert Románia irracionális és elérhetetlen. Ceausescu szeretné az amerikaiak előtt azt a benyomást kelteni, hogy mindez a vámkedvezmény felfüggesztése miatt van. Románia az egyetlen kommunista állam, mely szemére veti az amerikaiaknak, hogy az emberi jogok iránti érdeklődése a külpolitikai kapcsolatukat sérti. Olyan hang ez, mondotta Ridgeway államtitkár, amit már több mint két és fél év óta nem lehet Keletről hallani, csak Romániából. Végre világos a külügyminisztérium előtt is, hogy Ceausescu politikája egy kimondottan „sovén nacionalista” vonal, amely kívül esik a Kelet—Nyugat problémáin. Úgy az amerikai Szenátus, mint a Képviselőház határozatot hozott, melyben súlyosan elítélik Romániát a falurombolás miatt. A Helsinki Konferencia amerikai képviselője, Warren Zimmerman követ, szóvátette Bécsben 7000 falu megsemmisítését, mint ami elsősorban a magyar nemzeti kisebbséget érinti. 68
