Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Európa
nak áldozatos rendezésében. A közgyűlést istentisztelet követte úrvacsorával, ezután pedig közös ebéden vettünk részt. Idei közgyűlésünk szokásos tárgysorozati pontjai mellett a magát „Zürichi Magyarnyelvű Református Gyülekezetének nevező csoport Szövetségünkbe való felvételi kérelmét tárgyaltuk, amelyet a közgyűlés óriási szótöbbséggel elvetett. Ehhez tudni kell annyit, hogy ennek a kis csoportnak a tagjai a zürichi gyülekezetről szakadtak le, s hoztak létre külön gyülekezetei, szakadást okozva ezzel a zürichi gyülekezetben. Baseli gyülekezetünk ez évben is, immár harmad Ízben (október 30-án, a szövetségi közgyűlés napján, de este), megtartotta jótékonysági hangversenyét Erdélyért. A Leonhardkirchenben megtartott hangversenynek nagy közönségsikere volt, mondhatni telt házzal. Az énekesek és zenészek ez alkalommal is ellenszolgáltatás nélkül léptek fel. Ennek a hangversenynek a bevételéből és egyéb gyűjtésből idén is erdélyi testvéreinket — mind az otthoniakat, mind a magyarországi menekülteket — kívánjuk segíteni. A segítségben egyébként Szövetségünk valamennyi gyülekezete kiveszi részét, készpénzt vagy ruhaneműt ill. élelmiszercsomagokat küldve a rászorulóknak. Úgy érzem, nem hagyhatom említés nélkül ezzel kapcsolatban, hogy a katolikus gyülekezetek és a nem egyházi magyar szervezetek is nagy erőfeszítéseket tettek, és tesznek erdélyi testvéreink minél hatékonyabb megsegítéséért. Elmondható, hogy ebben a kérdésben a felekezeti és egyéb ideológiai-politikai korlátok leomlanak — amelyek egyébként sajnos még megvannak. Itt kell még megemlítenünk az augusztus 27-én, Bernben tartott, romániai falupusztítás elleni tüntetésről, amely az egész svájci magyarság megnyilatkozása volt. A több mint 2000 tüntető között szép számmal voltak született svájciak, sőt részt vettek románok és a Solidarnosc képviseletében lengyelek is. Gyülekezetünk sok tagja vett részt ezen a tüntetésen. Meggyőződésünk, hogy keresztény emberek nem lehetnek közömbösek olyan politikai jellegű kérdésekben, amelyekben emberek életéről és az egész emberiség közös kultúrkincséről van szó. Szathmári László SVÉDORSZÁG „Gazdag 30 év” cím alatt jelent meg jubileumi beszámolónk svédországi gyülekezetünkről az „Útitárs” Magyar Evangéliumi Lap 1987, 5. számában. A beszámolóból idézem a legfontosabb részeket: „A svédországi magyar protestáns gyülekezet fennállásának 30 éves jubileumát ünnepli 1987-ben. A gyülekezet ökume292
