Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)
Kálvin Egyházkerület
tetnem, inkább arról hadd számoljak be, vázlatosan ennek a rövid híradásnak a keretében, amivel és amiben szolgálhattuk az egyház Urát és a reánk bízottakat. Vasárnapi iskolánk, ifjúságunk, fiatal-felnőtteink segédlelkészünk kezében voltak, aki alapos átgondolás és tervek szerint vezette mind az angol, mind a magyar csoportot. Ez a munkakör mind nehezebbé és nehezebbé válik egy sereg oknál fogva: folyamatos elkülönülés a szülők és barátaik, egyháztagjaink körében, elköltözés, új környezet, új ismeretségekre találás és általában a „korszellem”, amely nem kedvez a vallásoknak. Léptennyomon előkerülnek a szekták bizarr válfajai, ami nem új jelenség az egyház történelmében. ígérik és adnak is, ideig-óráig, amíg szét nem hullanak, választ az éhező, szomjúhozó emberek számára. Ifjúságunk körében hódítanak és csalják el őket a történelmi egyházaktól. E ponton súlyos veszteségek jelentkeznek országszerte. Sőt világszerte. Az egyházaknak most kell tartani a falakat és megcáfolni ezeket a „tiszavirág” éltű vallási fellobbanásokat arra az időre, amikor nyugodtabb életstílusban élhetik majdan, talán unokáik, az életüket. Ezért a leghangosabb és legátütőbb bizonyságtétel az egyéni hit ereje, aminek világosságához ismét visszatérhetnek. Sokat sírdogáltunk nemzeti vallásfelekezet mivoltunk miatt. Ez nem egészen igy van, mert ugyanekkor ez az ami köt nagyon sok embert az örökség elkötelezettsége miatt hozzánk. Vannak és lesznek elhidegülések, de lesznek majd visszavezető utak is sokak számára, életük összegubancolódott útjaik között. Ezért soha ne szűnjünk meg imádkozni és minden lehetőséget lelki szemeink előtt tartani, mint jövendő reménységet. Egyházunk magyar-angol tagozata számbelileg szinte egyenlő. A jelen világ tapasztalata és elkötelező örökség, az angolul beszélők több jártasságot tanúsítanak az egyház ügyes-bajos dolgainak a végzésében. A magyar csoport életében nyilvánvaló a hovatartozandóság és a gyermeknevelés szolgálata, elhagyott hazánkra való történelmi és jelen fájdalmainak a tudatos viselése. Ennek a két arculatnak, Jézus arcának kellene, hogy egymást kiegészítse, minden rivalitást és szélsőséget kizárva a közérdek, az egyházfenntartás elkötelező kiváltságából. Szinte példa nélkül áll egyházunk adakozási jókedve, lelki és anyagi hozzájárulása egy sereg helyen és formában az egyetemes magyar (legutóbb erdélyi) fájdalmaink enyhítésében. A kettősség theológiai és elvi alapjain szilárdan állva ilyen értelemben akarjuk szolgálatainkat betölteni a jövőben is, amire múltunk és jelenünk egyaránt kötelez... West Side-i egyházunk egyik legrégibb egyházunk. Egyházkerületünk bölcsője is itt ringott előzetes egyházunk, a 32-es 162
