Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)

Szigethy Béla: Az anyaszentegyház gondoskodása

Amerika minden országát, hogy magyarok csoportos letelepítését tegye lehetővé. 1950 elején e sürgős tevékenysége közben mondta fel szíve a szolgálatot Dél-Amerikában. A csoportos kitelepülés, ami elősegíthette volna a hitbeli és nyelvi fennmaradást, nem sikerült.

1948- ban lázasan megindult az egyéni és családos kivándorlás Dél-Amerika országaiba, Ausztráliába, Kanadába, majd az év vége felé az Amerikai Egyesült Államokba, részben az amerikai ,,quota” keretén belül, részben az 1948. évi Displaced Persons Act alapján. Ez utóbbi a rokonok, barátok és segítőkész egyháztagok által küldött „assurance”, ,»affidavit” útján történt.

Mivel a bevándorolhatást több állam szakmunka tudásához kötötte, Lelkigondozó Szolgálatunk néhány hetes vagy hónapos tanfolyamokat szervezett, például, szabó-varró és cipész szakmai kiképzésre. Közben testvéreinket ismételten figyelmeztettük arra, hogy személyi-családi adataik beadásával jelentkezzenek kivándorlásra irodánkon át, de várják ki a legjobb kivándorlási lehetőséget, amit mi főleg a U.S.A.-ban láttunk, ahol az E. and R. Church, és a Presbyterian Church mellett a Congregational Church és a Christian Reformed Church többszáz „affidavit” küldését jelentette be.

1949- ben kivándorolt testvéreinket már el tudtuk látni az ajándékba kapott teljes Bibliával.

Mind gyakoribbá kezdtek válni az ilyen hírek, mint amit a Harangszó 1948. december 25-i számában közöltünk: ,,A brit megszállási zónában Orth Győző, Báthory László és Almássy Árpád református lelkészek behívattak a kiszállító táborokba és a tengeren túlra kivándorlásuk napokon belül esedékes." Híveink kivándorlási aránya még ennél is nagyobb volt.

Ez a helyzet megszülte a gondolatot, hogy mivel a sok országba szétszóródó testvéreink pásztorlására nem tudunk mindenüvé lelkészt küldeni, meg kell szervezni a levelező lelkipásztorkodást. A gondolat érdekelte az amerikai magyar reformátusokat is, akik a Clevelandben 1949 szeptemberében tartott lelkészi és presbiteri gyűlésükön lelkes határozatot hoztak a támogatásra. Végül azonban az E. and R. Church, az északi- és délipresbyteriánus egyházak és a kongregacionálista egyház támogatásával sikerült megalakítani és működésbe hozni a Magyar Evangéliumi Világszolgálatot, a levelező lelkipásztorkodást, aminek szervezésére jöttem át 1949 végén Amerikába Lelkigondozó Szolgálatunk küldöttjeként. Az említett egyházak biztosították a Magyar Evangéliumi Világszolgálat irodai, postázási és nyomdai költségei fedezését, én pedig a Buffalo, NY-i keleti kis magyar—

87