Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)
Dr. Komjáthy Aladár: Hét nap Erdélyben
hús és vér nagyasszony társaságában szívesebben töltöttem az időt. Mert ez a legszebb üzenete az erdélyi zarándokutamnak, hogy nemcsak a sírokban és a kövekben hangzik a megtartás és helytállás üzenete, hanem ott élő és Istentől sok-sok karizmával megáldott mai emberekben, mint Erzsébet asszony. Aki szentebb, mint a történelmi Szent Erzsébet, boldogabbnak biztosan boldogabb, mint a papjától kínzott középkori szent magyar királylány Türingiában volt. Erzsébet asszony valóságos, de mégis hihetetlen, hogy ilyen is van: nyolc gyermeket nevelt fel a legzordonabb időkben. Mind talpig ember, akik nemcsak szépen beszélnek a megmaradásról és helytállásról, de egész életük, családjuk azt példázzák: három fizika tanár, kettő orvos, kettő építészmérnök és egy református lelkész. Otthona: oázis és elsősegélyhely mindenkinek — románoknak és magyaroknak, reformátusoknak, katolikusoknak és ortodoxoknak egyaránt. Tőle soha senkisem megy el üres kézzel, pedig mindég csak egy nyomorúságos keresetből kellett megéljenek. Férje Erdély legnagyobb prédikátora, nemzedékek tanítómestere, akinek Erzsébet asszony mindég biztosította a háromszobás kicsike apartmentben azt, hogy a nyolc zsibongó gyermek közepette is nyugodtan elmélyedhessen a Szentírás és a szent teológia tanulmányozásában. A legnagyobb élmény egy olyan istentisztelet, ahol férje hirdeti az Igét és Erzsébet asszony pedig Aprily vagy Reményik verset szaval a gyülekezetnek. Csodatevő, igazán szent Erzsébet, aki mindig és mindenkinek segít. Felejthetetlen volt a montreáli útjuk és itt nyerte vissza csodálatosan szemevilágát — azt is mondhatjuk, hogy a magyar református egyház közösségén keresztül. Balázsi doktor, az egyház főgondnokának a neves szemsebész fia operálta meg, ugyanaznap, 1986. szeptember 28-án, amikor egy másik kórházban megszületett a harmadik kanadai unokája, Emese. Visszatérésem hajnalán az utolsó pillanatokban mondotta el legszebb igéit meglévő magnó-kazettám utolsó darabocskájára. A határon, a morcona határőr-tiszt földhöz vágta a kis magnót, de csak az ablakja tört el és így megmaradt az üzenet, amit hallok szívemben, ahogy Erzsébet nagyasszony mondja: ,, Viszontlátásra, mondom és megyek... robognak a vonatok és életek... bennem legbelül valami remeg... mert nem tudom, sohasem tudhatom, szoríthatom-e még azt a kezet, amit elengedek... Viszont61