Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)
Dr. Komjáthy Aladár: Hét nap Erdélyben
kát. Vigyorogva még a dátumot is mondta, sőt megismételte: 1990-ben nincs tovább magyar iskola, nincs tovább magyar liceum. O azt is tudni vélte, hogy egy magyar kommunista vezetőnek, aki mégis próbált ellenvetésekkel élni, a nagyfőnök azt mondotta: a franciák jól megoldották Montreálban, megszűnik majd minden angol állami iskola. A kétszázötven milliós angolszász tenger lenyelte azt, mit ugrálnak maguk magyarok? Hazájukban alig vannak tízmilliós számban, a többi öt millió meg bozgor, azaz hazátlan, sehonnai, akárcsak maga. Megdermedtem — Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kiss Miklós, Reményik Sándor, Kós Károly, Jósika Miklós, László Dezső sírja közelségében hangzottak el a gyilkos szavak. Erzsébet asszony kicsi unokáira gondoltam, mi vár rájuk... Aztán feltört bennem az „ahogy lehet” daca és a nyilvánvalóan baksisra váró szekusnak odavágtam: Nem engedi azt meg az Isten. Az meg közölte velem, hogy azonnal hordjam el magam, mert különben bekísértet a securitatára. Nyugodtan megteheti — mondtam... Erdélyben évszázadok óta együtt élnek románok, magyarok és szászok. Minden városnak és községnek három neve is van: magyar, román és német. A megdöbbentő az, hogy nincs egyetlenegy könyv sem, vagy brosúra, amely segítene azonosítani a magyar, román és német neveket. Erdélyi utazásom egyik célja, a második világháború vége felé hősi halált halt testvérbátyám sírjának a felkeresése volt. Azt a hivatalos értesítésből tudtuk, hogy a Torda közelségében lévő Berkes község temetőjében temették el 1944. szeptember 14-én. Mielőtt nekiindultunk volna az útnak, drága barátom elment a román ortodox püspökségre, megérdeklődni, hol van ez a Berkes, és mi a román neve. Ott sem tudták, de a püspökség egyházai között volt egy Berkesiu román nevű falu. Berkes magyarul, Berkesiu románul — biztos ez lesz. Hosszú, kanyargós mellékutakon el is jutottunk Berkesiu községbe. Megtaláltuk a pópát is, aki egy nagyon kedves fiatalember volt. Jóllehet barátom anyanyelvi szinten beszéli a románt, de amikor a pópa meghallotta, hogy én kanadai vagyok és felmérte, hogy bizonyára magyarul is tudok, készségesen és azonnal magyarra fordította a szót. Elmondotta, hogy az ő falujukban csak két német katonának van sírja, és mi nyilván rossz helyen keresünk. Berkesiunak a régi magyar neve az, hogy Berkenyes. Mi Berkest keressük, de az Tordától délre van és annak a román neve Borzesti. Számítása szerint az igazi Berkes legalább ötven kilométerre van onnan, nagyon rossz hegyi útakon keresztül. 58
